A hőség után most belvíz keseríti a magyar gazdák életét

2024. június elsején Magyarországon 5,1 millió hektár volt a mezőgazdasági terület nagysága, ami az ország teljes területének 55 százalékát teszi ki. Ennek jelentős része, 81 százaléka szántóként, 16 százaléka gyepként, 2,8 százaléka pedig szőlők és gyümölcsösökként kerültek hasznosításra. A nyár elején, júniusban az őszi vetésű gabonafélék számára még kedvező volt az időjárás, ennek köszönhetően a növények előrébb is jártak a fejlődési ütemben. A nyár eleji hőhullámokat ellensúlyozta a kedvező csapadékmennyiség június hónap során, ami azonban júliusra jelentősen lecsökkent.

Az eddig elérhető adatok alapján 1 254 000 hektáron takarítottak be idén búzát, rozst, zabot, tavaszi, valamint őszi árpát.

A legnagyobb területeken továbbra is búza termesztése folyik, 2024-ben 922 ezer hektár került bevetésre ebből a gabonaféléből. A felsorolt négy gabonaféle közül csaknem mindegyik esetében csökkent a betakarított terület mérete az előző évihez képest. Ennek elsődleges oka az ipari növények, az időszaki gyep, valamint a pihentetett területek növekedése. 2024-ben 140 ezer hektárt ugaroltattak a gazdák. A döntés mögött minden bizonnyal hatással volt az Európai Bizottság a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban tartás követelményeiben idei évre tett könnyítése, mivel parlagterületekkel is teljesíthető a 4 százalékos előírás. Az ugaroltatott területek 52 százaléka a két nagy alföldi megyére koncentrálódik, amelyek kiemelkedőek a búza termelésében is. A zab esetében növekedett a betakarított terület nagysága: 2023-ban 22 ezer hektáron, míg idén már 25 ezer hektáron folyt a termény begyűjtése.

Az előzőekben bemutatott indokok miatt a főbb gabonafélék termésmennyisége is kisebb mértékű volt, mint az előző évben. Búzából 5,3 millió, tavaszi és őszi árpából összesen 1,5 millió, rozsból 72 ezer, zabból pedig 78 ezer tonnányi termett mindeddig. Várhatóan a kukorica termésmennyisége ellensúlyozza majd a kisebb mértékű búzatermést, mivel előbbit valamivel nagyobb területen, 906,8 ezer hektáron termesztettek idén.

A termésátlagok tekintetében a búza vezeti a mezőnyt, 5790 kilogramm/hektár arányban a többi gabonaféléhez képest. A négy bemutatott növény esetében mindnél megfigyelhető, hogy a termésátlagok az előző két évi értékekhez képest nőttek, így bár kisebb területeken, de jobb eredményekkel sikerült a gazdáknak a betakarítás.

Az egyes gabonafélék vármegyei megoszlása a termelésben az előző éviekhez hasonló képet mutat. Két vármegyében, Baranyában és Bács-Kiskunban a 2023-as arányokhoz képest sikerült növelni a betakarított búza mennyiségét: Baranyában idén 314 739 tonnányit, míg Bács-Kiskunban 380 973 tonnányit gyűjtöttek be a gazdák. A tritikálé esetében egyes vármegyékben az előző évihez képest több mint 50 százalékkal kevesebb termést sikerült learatni: Győr-Moson-Sopronban a tavalyi mennyiség 35 százalékát (2577 tonnát), Vas vármegyében 36 százalékát (1904 tonnát) tudták betakarítani a földekről. Növekedés Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Nógrád vármegyékben volt tapasztalható a tritikálé betakarított mennyiségét illetően. Az árpa esetében részleges növekedés figyelhető meg.

A tavaszi vetésű árpánál ugyanakkor növekedés figyelhető meg a learatott mennyiség esetében, mivel a tavalyi 85 449 tonnáról idén 125 841 tonnára emelkedett a termés értéke. A pozitív eredmény ellenére az összesített adatokban csökkenés látható, ami főként az őszi árpa betakarított mennyiségének visszaesésére utal.

Búzatermelésben továbbra is két alföldi vármegye, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok a meghatározó. E két terület adja a teljes országos búzatermelés 25 százalékát. Jelentős mennyiségű búza került megtermelésre Bács-Kiskun, Fejér, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is. A legkisebb arányban Nógrád vármegyében arattak búzát, itt 86 393 tonnányi termést takarítottak be idén, ami az országos érték 16 százalékát jelenti. A kisebb mértékű betakarított mennyiségek mellett a másik problémát a búza minősége okozza. Az eddig elérhető információk alapján a betakarított őszi búza számottevő mennyiségben inkább takarmányminőségű és csak kisebb részben használható fel malmi (étkezési) célokra. A Gabonaszövetség adatai szerint ez az arány 30–70 százalék körüli, így várhatóan a liszt, kenyér és egyéb búzalapú élelmiszerek ára ősszel 10–15 százalékkal is emelkedhet emiatt.

Összességében az eddig elérhető adatok alapján a már betakarított gabonaféléknél a legtöbb esetben csökkent a learatott mennyiség a tavalyi évi adatokhoz képest. Az ugaroltatás, valamint az egyéb növényeknél megnövekedett vetési terület miatt az előző évi értékekhez képest csaknem minden gabonafélénél jelentős visszaesést tapasztalhatunk. A búza minőségbeli problémái miatt az őszi időszakban áremelkedés is várható, ami főként a fogyasztókat érintheti majd.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.

Csatlakozom a Facebookon Tovább a zöld cikkekre

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!