Trump vs. Harris: ezek a hét csatatérállam legfontosabb kampánytémái

Az amerikai választási rendszerben a szavazó állampolgárok csak közvetve szavazzák meg az Egyesült Államok elnökét. Bár a szavazóíveken leadják a jelöltekre voksukat, végső soron nem a szavazók, hanem az elektori kollégium tagjai teszik hivatalossá az elnöki poszt nyertesét. Az elektori kollégiumba államonként lakosságarányosan kerülnek be a reprezentánsok, összesen 538 fő. A legtöbb szavazattal a legnépesebb tagállam, Kalifornia rendelkezik, szám szerint 54 fővel.

Az elnöki poszt elnyeréséhez 270 szavazatra van szükség. Az elektori kollégium miatt könnyen megeshet, hogy végül nem az az aspiráns nyeri el az elnöki posztot, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett. Az Egyesült Államok történelme során eddig lebonyolított 59 elnökválasztás közül ez eddig öt esetben fordult elő, legutóbb 2016-ban, Donald Trump győzelmekor, azonban a leghíresebb példa a 2000-es választás, amikor Florida államban alig több mint 500 szavazat döntött.

A Republikánus Pártnak és a Demokrata Pártnak megvannak a saját biztos szavazóbázissal rendelkező államai, így ezek esetében már a választás előtt szinte biztosra lehet tudni, hogy ki fogja az elektori szavazatokat elnyerni. Kaliforniát Kamala Harris, míg Floridát Donald Trump tekintheti biztos nyereségnek. Ezek a támogatottsági viszonyok évtizedek alatt stabilnak bizonyultak. A 2000 és 2016 között tartott öt választás mindegyikén 38 államban konzisztensen mindig ugyanannak a pártnak a jelöltje nyerte el a szavazatok többségét. A maradék 12 tagállamban azonban változott, hogy demokrata vagy republikánus jelölt szerezte meg az első helyet.

Azon államokat, amelyekben szorosabb eredmény várható – így eldönthetik az USA elnökének személyét – csatatérállamoknak nevezzük. A 2024-es elnökválasztáson az elemzések konszenzusa szerint hét, összesen 93 elektori szavazattal rendelkező csatatérállam létezik; Pennsylvania, Georgia, Michigan, Wisconsin, Arizona és Nevada. Az alábbiakban a csatatérállamok legfőbb kampánytémáit és az elnyerésükre tett ígéreteket részletezzük.

Legnagyobb zsákmány

A csatatérállamok közül Pennsylvania rendelkezik a legtöbb elektori szavazattal. Közel 13 milliós lakosságával az ötödik legnépesebb tagállam, és összesen 19 képviselőt küld az elektori kollégiumba. A négy fő jelölt (elnökjelöltek és alelnökjelölt társaik) kampánytevékenysége alapján egyértelmű, hogy a legtöbb energiát Pennsylvania elnyerésére fordítják. Augusztus eleje óta Donald Trump 15 államban, Harris pedig 13 államban vett részt fejenként több mint 80 kampányeseményen. Jelölttársaik, J. D. Vance és Tim Walz 14, illetve 19 államban tartottak összesen több mint 200 kampányeseményt.

Kamala Harris számára jó stratégiai lépésnek bizonyult, hogy megváltoztatta a repesztéses technológiájú földgázkitermelésről kialakított véleményét. Az elmúlt három évben az energiahordozók áremelkedése és a repesztéses kitermelés költségének csökkenése jövedelmezőbbé tette a földgáz kinyerését, ezért a jelenlegi alelnök ígéretet tett, hogy megválasztása esetén nem fogja akadályozni a technológia használatát. Emellett pálfordulásának szerencsés mellékhatása, hogy Texas után Pennsylvaniában termelik ki a legtöbb palagázt, így kampányígéretének is kiváló. A választópolgárok megítélése azonban már kérdéses, annak fényében különösképpen, hogy a jelenlegi alelnök éveken keresztül ellenezte és akadályozta a repesztéses technológia használatát.

Az államban a kiemelt kampánytémák között szerepel még az infláció kérdése. A Datasembly felmérése szerint az Egyesült Államok tagállamai közül az elmúlt években Pennsylvaniában volt a legmagasabb az élelmiszerek áremelkedése. Ugyan a demokrata szavazók körében az államban az abortusz a legfőbb kampánytéma, az összlakosság számára az infláció és a gazdaság állapota a legfontosabb kérdés.

Hurrikán tépázta meg Kamala Harris esélyeit

Tizenegy millió fős lakosságával Georgia a nyolcadik legnépesebb amerikai tagállam, emellett 16 elektori szavazatával a második legértékesebb csatatérállam. 1960-ig egyetlen elnökválasztáson sem szavaztak a republikánusokra, az azóta tartott 15 választás kétharmadát azonban már a jobboldali elnökjelöltek nyerték. Négy évvel ezelőtt mindössze 20 ezer szavazattal, azaz 0,2 százalékponttal nyerte el Georgiát Joe Biden. A déli állam kivételnek számít az Egyesült Államokban, ugyanis a közvélemény-kutatások szerint a legtöbb választó a demokrácia állapotát tartja a legfőbb témának. Donald Trump nyár közepéig biztosra vehette, hogy megszerzi a georgiai elektori szavazatokat, ugyanis Joe Biden tömegesen veszítette el a kisebbségi szavazatokat. Júliusban Kamala Harris jelölésével ez kismértékben megfordult, azonban a jelenlegi alelnökjelölt esélyeit az őszi hurrikánszezon rontotta.

Georgia a hurrikánok által rendszeresen sújtott régióban helyezkedik el. A gyakran halálos áldozattal járó természeti katasztrófák rendszerint növelni szokták a hivatalban levő elnök és alelnök népszerűségét. Az idei évben azonban ez nem így alakult, mivel a szeptember végi Helene hurrikán után alig egy héttel egy újabb, Milton névre keresztelt trópusi ciklon is végigsöpört a Mexikói-öböl területén. Ennek következtében kimerültek a USA természeti katasztrófákra elkülönített vésztartalékai, így állampolgárok tömege maradt segítség nélkül.

A bizonytalan szavazók állama

Georgiához hasonlóan Észak-Karolina is 16 elektori szavazattal rendelkezik, ezért az elnökjelöltek a hét csatatérállam közül kiemelt figyelmet fordítanak a déliekre. Az 1968 óta tartott 14 választás közül mindössze két demokrata elnöknek, Jimmy Carternek és Obamának sikerült Észak-Karolinában győznie. Az atlanti parti államban a legnagyobb a bizonytalan, azaz függetlenként regisztrált szavazók aránya, ez több mint 25 százalékos. Emellett a többségben demokratákra szavazó afroamerikai lakosok aránya is 20 százalék körüli, így igen szoros eredményre lehet számítani az elnökválasztáson.

Ahol a háborúk kiemelt kampánytémának számítanak

Az összesen 25 elektori szavazattal rendelkező két északi államban Michiganben és Wisconsinban az elmúlt bő három évtizedben mindössze egyszer, 2016-ban tudott győzedelmeskedni republikánus elnökjelölt. Az idei választáson azonban kiélezettebb harcra lehet számítani, ugyanis Michiganben és Wisconsinban igen nagy számban él olyan kisebbség, amely érintett olyan háborúban, amelybe az Egyesült Államok erősen belevonódott az elmúlt szűk négy évben.

A lengyel felmenőkkel rendelkező amerikai állampolgárok aránya Wisconsinban a legmagasabb, 8 százalékos, de a rangsorban szorosan utána következik Michigan is, 7,6 százalékkal. Összességében a közel 8,7 millió fős, lengyel ősökkel rendelkező népcsoport az USA lakosságának 2,6 százalékát adja. Bár az idei elnökválasztási kampányban a külpolitikai témák háttérbe szorultak, a lengyel származású kisebbség érzelmileg elköteleződött Ukrajna mellett, így akár el is dönthetik az elnöki poszt várományosának személyét. A régióban a lengyel lakosság mellett nagy számban élnek egyéb kelet-közép-európai országok lakosai, mint például ukránok, csehek, magyarok, szlovákok és a balti államokból kivándoroltak.

A kelet-európai háború mellett a közel-keleti konfliktus is kiemelt kampánytémának számít a régióban (bár országos szinten a Palesztina és Izrael közötti konfliktus több figyelmet kap az orosz–ukrán háborúhoz képest). Hasonlóan a lengyel lakossághoz, az arab felmenőkkel rendelkező amerikai állampolgároknak is a Nagy-Tavak vidékén a legnagyobb a lakosságon belüli aránya. Michiganben az arab származásúak aránya eléri a 2,1 százalékot. Országos szinten összesen 2,2 millió arab ősökkel rendelkező amerikai él, akik az összlakosság 0,64 százalékát adják. Bár összességében ez nem tekinthető jelentős nagyságú népcsoportnak, a területi eloszlásuk miatt könnyen lehet, hogy a michigani választást és így az elnökválasztást is az arab kisebbségbe tartozó emberek dönthetik el. Az elmúlt bő egy évben a közel-keleti konfliktus kezelése a Biden kormányzat egyik legnépszerűtlenebb külpolitikai intézkedése volt, csupán a 2021-es afganisztáni kivonulás tudja alulmúlni.

A hagyományosan demokratákra szavazó michigani arab kisebbség közül idén százezer szavazó regisztrált a szavazásra függetlenként, ezzel is tiltakozva Joe Biden Izraelnek nyújtott katonai támogatása ellen. Az első elnöksége alatt hét arab országgal szemben bevezetett belépési tilalom miatt a muszlim közösség jelentős ellenszenvvel viszonyult Donald Trumphoz, ám köreikben mára Trump nagyobb támogatást élvez demokrata ellenfelével szemben, köszönhetően a konfliktus békés rendezése melletti elköteleződésének. Emellett az inflációval szemben a közel-keleti konfliktus eszkalálódását Kamala Harrisnek róják fel, ugyanis alelnökként számos tanácskozást vezetett a régióban. Trump első elnöksége alatt felmondta az Iránnal kötött nukleáris egyezményt, és sikeresen elindította az azóta megtorpant Ábrahám Egyezmények megkötését, amelyek keretében számos arab országgal diplomáciai kapcsolatot létesített Izrael.

A Palesztina és Izrael közötti háború a közel hét és félmilliós (az amerikai népesség 2,2 százalékát adó) zsidó közösség számára is jelentős kampánytéma. A zsidó származású állampolgárok legnagyobb arányban az elmúlt két évtizedben erős demokrata fellegvárnak számító New York államban élnek. Az előző héten a New York-i Madison Square Gardenben tartott kampányrendezvényen a republikánus felszólalók mindegyike amellett, hogy elköteleződött Izrael mellett, a konfliktus minél gyorsabb megoldására is ígéretet tett. A jelentős arányú zsidó választó miatt számos elemzés született meg, amelyek szerint a közel-keleti konfliktus elhibázott kezelése New York államot egy csatatérállammá teheti.

Michigant és Wisconsint 2016-ban Donald Trumpnak sikerült elnyernie, a demokraták túlzott magabiztosságának köszönhetően. Utóbbi államokat a nyolc évvel ezelőtti kampányban a demokrata jelölt, Hillary Clinton egyszer sem látogatta meg. Idén a demokraták nem bízzák a véletlenre, mindkét államban háromszor-négyszer akkora összegben költenek politikai reklámokra, mint a Republikánus Párt. Wisconsinban négy évvel ezelőtt Joe Biden 17 százalékponttal vezetett a közvélemény-kutatások szerint, azonban a tényleges szavazáson kevesebb mint egy százalékponttal sikerült Trumpot megelőznie. Az északi államban a demokraták helyzetét rontja, hogy a számos alternatív elnökjelölt (például a Zöld Párt, a Libertariánus Párt vagy az Alkotmány Párt jelöltjei) összességében mind Kamala Harristől veszik el a szavazatokat. Ennek hatását a politikai elemzők 3-5 százalékpontra becsülik.

Ahol a bevándorlás segíthet Trumpnak

A 11 elektori szavazattal rendelkező Arizonában az elmúlt bő hetven évben tartott választások közül mindössze kétszer tudott demokrata jelölt nyerni, legutóbb 2020-ban Joe Biden. A felmérések szerint a nyugati államban a bevándorlás az elsődleges kampánytéma, és ez a republikánus jelöltnek kedvez. Egyrészt

Mindez annak köszönhető, hogy célzottan az állam területére irányuló munkahelyvédelmi és -teremtési javaslatokat fogalmazott meg. Ilyen például a társasági nyereségadó csökkentése azon vállalatok számára, amelyek az Egyesült Államok területén termelnek. Emellett a múlt hónapban bejelentett terve, miszerint adókedvezményt rendel el azon gépjárműhitellel rendelkezők számára, akik amerikai autóra vettek fel hitelt is jelentős népszerűségnek örvend, mivel Arizonában a legmagasabb a belföldön gyártott gépkocsik aránya. Országos szinten több mint 100 millió amerikai rendelkezik gépjárműhitellel, összesen közel 1,6 ezer milliárd dollár értékben.

Ahol a borravaló adómentessége a kulcs

A hat elektori szavazattal rendelkező Nevadában a legkisebb nyereségnek számít a 2024-es elnökválasztás. A szintén nyugati államban az egyik legmagasabb a kisebbségi választópolgárok aránya, eléri a 40 százalékot. Az államban ezen népcsoport jelentős többsége a vendéglátóiparban és turisztikai szektorban helyezkedik el, rendszerint alacsony fizetés mellett. Az eredetileg a republikánus jelölt, Donald Trump által megígért adókedvezmény, vagyis a borravalók adómentessége kiemelkedő könnyebbséget jelent ezen választói csoport számára. Később Kamala Harris is beállt az intézkedés mögé. Országos szinten a lépés összesen négymillió munkavállalót érintene, a költségvetési vonzata pedig elhanyagolható, mindössze 0,2 százalékkal csökkentené a szövetségi bevételeket.

Emellett Trump munkahelyteremtési politikája is népszerű Nevadában. Az elmúlt négy évben bár országos szinten javult a munkaerőpiac helyzete, ez Nevadát csak ki mértékben érintette. Kaliforniát és a fővárost követően a nyugati államban a harmadik legmagasabb a munkanélküliségi ráta. Nevadában rendkívül kiterjedt szakszervezeti tagsággal rendelkeznek a vendéglátóipari alkalmazottak. Bár ezen érdekvédelmi szervezetek vezetői a jövőbeli konstruktív együttműködés érdekében egyik elnökjelölt mellett sem köteleződtek el, a szakszervezeti tagok között végzett felmérés kiforrott képet mutat. Bár a Biden–Harris kormányzatnak számos munkahelyteremtő programcsomagja volt, illetve a protekcionista kereskedelempolitikával a belföldi vállalkozásoknak kedveztek, mégis a szakszervezeti tagok 60 százaléka Trumpot támogatja, Harris 31 százalékával szemben.

A fogadóirodák és a tőzsde verik a közvélemény-kutatókat

A közvélemény-kutatásokba fektetett bizalom sosem volt magas, azonban az elmúlt nyolc év politikai eseményei még inkább aláásták ezt. Jelenleg

A közvélemény-kutatások megbízhatóságát tovább rontja hogy számos kutatóintézet politikai pártok felkérésére készíti el felméréseit, így befolyásolva a választópolgárokat. Éppen ezért a pusztán piaci várakozásokon alapuló mutatószámok megbízhatóbb képet nyújthatnak a választások kimeneteléről. Az egyik ilyen alternatív mutatószám a fogadóirodák által vezetett esélyek. Az egyik legnagyobb ilyen online platformon, a Polymarketen több mint 1,1 milliárd dollár értékben fogadtak az Egyesült Államok elnökválasztásának kimenetelére, a beérkezett tételek kétharmada szerint Donald Trump fog győzedelmeskedni.

Ehhez hasonló indikátor a tőzsdén jegyzett vállalatok árfolyamának ingadozása. A választáshoz közeledve egyre több olyan cég részvényárfolyama indult emelkedésnek, amelyek az amerikai jobboldalhoz köthetők. Számos fosszilis energiahordozó kitermelését végző vállalat és bankrészvény árfolyamának alakulása azonos tendenciát mutat a Donald Trump elnökségi esélyének ingadozásával. Leginkább beszédes példa azonban a republikánus jelölt médiavállalatának, a Trump Media & Technology Group árfolyamának növekedése, amely az elmúlt egy hónapban elérte a 300 százalékot. Ezek alapján számos befektető és elemző szerint a piac erőteljesen beárazta Donald Trump második elnökségét.