Próbálkozik, de nehezen nyer magasságot a fenntartható repülés

A globális légi közlekedés a modern világ elengedhetetlen része, azonban a légi járatok számának növekedése mellett a környezetvédelmi szempontok is megjelentek. 2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, miután az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási kibocsátás. A nemzetközi utazási igény világjárványt követő helyreállásával a légi közlekedés kibocsátása 2022-ben közel 800 millió tonna szén-dioxidot tett ki, és a járvány előtti szint mintegy 80 százalékát érte el.

Fotó: J. David Ake / Getty Images Hungary

Ez nem is csoda, hiszen közel 200 tonna levegőben tartása nem könnyű feladat. Ennek értelmében joggal merül fel a kérdés milyen lépésekről lehet beszélni?

SAF, mint egyetlen reális alternatíva

A fenntartható repülési üzemanyag, röviden SAF (Sustainable Aviation Fuel) egy olyan alternatív üzemanyag, amelyet hagyományos fosszilis források helyett megújuló nyersanyagokból állítanak elő. Az ilyen üzemanyagok alapjait mezőgazdasági hulladék, fűrészárutermékek, algák, sőt használt sütőolaj is képezhetik. Az első SAF repüléseket körülbelül 15 évvel ezelőtt hajtották végre, de az iparág azóta is a szélesebb elterjedésért küzd. A SAF lényege, hogy az üzemanyag előállítása során felhasznált szén-dioxid nagy része már eleve a légkörben volt jelen, így az égetéskor nem növeli meg az atmoszférában lévő szén-dioxid mennyiségét.

Álom vagy valóság?

A légitársaságok többsége már próbálkozik különböző stratégiákat kidolgozni a kibocsátás csökkentésére, egyrészt a szabályozók által kitűzött célok elérésére, másrészt pedig a legfenntarthatóbb légitársaság címének elnyerésére. Az elmúlt években számos nagy légitársaság, köztük az American, Delta, Southwest, Lufthansa, Wizz Air és United is elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re elérik a nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátást. Ennek érdekében új, üzemanyag-hatékonyabb repülőgépeket vásárolnak, elektromos földi járműveket vezetnek be, és javítják működési hatékonyságukat.

A fentiekben említett intézkedések mellett azonban a legnagyobb hangsúly a repülésen van, és ezen belül is az üzemanyag a létfontosságú. A SAF jelenleg a legtöbbet emlegetett eszköz ezen célok elérésére.

Ez főként az előállítási költségnek köszönhető, amely jelentősen magasabb, mint a keroziné. 2022-ben például a SAF ára tonnánként körülbelül 2400 amerikai dollár volt, ami nagyjából 2,5-szerese a hagyományos üzemanyag árának. A gyártók szerint a különbség leginkább a kis méretű gyártási sorozatnak és a nem megfelelő nyersanyagbeszerzésnek köszönhető. A hulladékalapú SAF-források ára a hagyományos üzemanyag kétszerese, míg a szén-dioxid-megkötéssel előállított szintetikus üzemanyag akár 6–10-szeres is lehet.

Az utóbbi grafikon, amely egy 2021-es felmérésen alapul, jól mutatja, hogy a SAF iránti kereslet az elmúlt évek zöld ideológiájának köszönhetően vált fontossá, ami piaci igényeken egyáltalán nem alapul. Ennek köszönhetően további korlátként jelenik meg a jogi és piaci alkalmazkodás is. Az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt vezető szerepet vállal a SAF elterjesztésében, bár eltérő stratégiákat alkalmaznak:

• Az Egyesült Államok inkább ösztönzőkkel próbálja elősegíteni a SAF használatát. Az Inflation Reduction Act (2022. évi inflációcsökkentési törvény) keretében adókedvezményeket biztosítanak azoknak a SAF-keverékeket előállító gyártóknak, amelyek legalább 50 százalékos csökkentést érnek az üvegházhatású gázkibocsátásában. Az ilyen típusú intézkedések célja, hogy a SAF piaca gazdaságilag életképesebbé váljon, elősegítve ezzel a fenntartható üzemanyagok piaci növekedését. (Ugyanakkor hosszú távon támogatásoktól mentesen is működőképes ágazatként kell fejlődnie.)
• Az Európai Unió ezzel szemben a szabályozások és a szankciók útját választotta, amint azt a ReFuelEU Aviation kezdeményezés is mutatja. Ez előírja a SAF gyártását és használatát, valamint büntetéseket szab ki, amennyiben a légitársaságok nem érik el a követelményeket.

Az Egyesült Államok tekintetében fennáll a veszélye annak, hogy hasonlóan más típusú zöldenergiára való átállásnál, a kormányzati támogatások nélkül piacilag nem életképes az ágazat és azoknak a kiesése az átállás, és ezáltal a szektor stabilitását veszélyezteti. Ezzel szemben Európában a légitársaságok áthárítják az átálláshoz szükséges költségeket. A Deutsche Lufthansa, Európa legnagyobb légitársasági csoportja, nemrégiben bevezette a fenntartható üzemanyagok növekvő költségeinek fedezésére szolgáló pótdíjat, amely jövő évtől akár 72 euróra is emelkedhet járatonként. Ezek a pótdíjak az Európai Unióból, az Egyesült Királyságból, Norvégiából és Svájcból induló járatokra vonatkoznak 2024. január 1-től. (Az új díjak egybeesnek az EU azon szabályozásával, amely előírja, hogy a légitársaságoknak 2025-től legalább 2 százalékban fenntartható üzemanyagokat kell használniuk.)

Problémák és jövőbeli megoldások

Az iparág 2023-ban több mint 600 millió liter SAF-ot termelt, ami kétszerese az előző évnek, azonban a kereslet gyors növekedése mellett a kínálat továbbra is rendkívül korlátozott, ami további drágulásokhoz vezethet.

Habár a kereslet a jövőre nézve adottnak tűnik, számos vállalat továbbra is bizonytalansággal kezeli a SAF gyártását Európában. Például a Shell, amely Európa egyik legnagyobb bioüzemanyag-üzemének építésébe kezdett, nemrégiben bejelentette, hogy szünetelteti a munkálatokat gyenge piaci körülmények miatt. A 820 ezer tonna kapacitású üzem Hollandiában készült volna, ahol fenntartható repülési üzemanyagot és megújuló dízelt állított volna elő hulladékból. A projekt eredetileg 2025-re zárult volna le, de a jelenlegi helyzet alapján várhatóan csak az évtized vége felé indulhat el a termelés. Hasonlóképpen, a BP is szünetelteti két bioüzemanyag-projektjét Németországban és az Egyesült Államokban.

Összességében látható, hogy a légitársaságok ambiciózus célokat tűztek ki maguk elé, a környezettudatos repülés még mindig számos kihívással néz szembe. A fenntartható repülési üzemanyag ígéretes megoldás lehet a jövőre nézve, de ahhoz, hogy széles körben elterjedhessen, jelentős gazdasági áttörésekre és a szabályozás megváltoztatására lesz szükség.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!