Megjött az új konvergenciaprogram

A fiskális politika elsődleges célja a kormányzati szektor méretének és hiányának egyidejű, fokozatos és folyamatos csökkentése. A mérséklődő deficit lehetővé teszi az adósságráta csökkenését és segíti a gazdaság külső egyensúlyának javulását. A jövedelemközpontosítás és -újraelosztás szűkítése a magánszektor mozgásterét bővíti és hozzájárul a gazdaság versenyképességének növekedéséhez - áll a dokumentumban. Emellett az adó- és járulékrendszer változásai ösztönzik a foglalkoztatottság növekedését, a nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható aktivitási ráta javulását. A fiskális politika változatlanul arra törekszik, hogy 2008-ig elérje a májusi konvergencia programban kitűzött deficit-célt. Ehhez azonban a vártnál magasabb 2004. évi deficit következtében az akkor jelzettnél nagyobb - évi 0,6-0,7 százalékpontos - kiigazításra van szükség. A javuló egyenlegnek köszönhetően 2005-től ismét csökken az adósságráta, az államadósság 2008-ra a GDP 50 százaléka alá mérséklődik.

2004-ben felerősödik a 2000-es évek elején kialakult kedvezőtlen növekedési szerkezet korrekciója, a háztartások fogyasztása a GDP növekedésétől elmaradva bővül. A termelékenység és a jövedelmek növekedése közötti összhangot biztosító jövedelempolitika következtében a bérek és keresetek csak moderáltan emelkednek. A növekedés a következő években is export- és beruházás-vezérelt marad, így a legfontosabb adóalapok a GDP-nél lassabban bővülnek. Ez önmagában is a kormányzati szektor GDP arányos bevételeinek csökkenését eredményezné, amit 2004-ben az adórendszer változásai összességében valamelyest tompítanak. A fiskális politika célkitűzése azonban, hogy a következő években érzékelhetően csökkenjen a jövedelemcentralizáció mértéke. Az egyenleg javulása a kiadások erőteljes visszafogásán keresztül valósul meg.

Az állam terjedelmének csökkentése lehetőséget ad arra, hogy a gazdaságban több forrás maradjon a vállalkozásoknál. 2004-től a beruházások élénkülése a vállalkozások forrásigényének erősödésével jár. A 2003. évi gyors felfutás után a lakosság hitelfelvételének lassulásában már érződik a lakástámogatási rendszer szigorításainak hatása. A háztartások nettó finanszírozási kapacitása a tavalyi rendkívül alacsony szinthez képest emelkedik az idén, a következő években azonban a GDP százalékában kifejezve nem számít a PM további növekedésre. A külső egyensúly javulása érdekében így az államháztartás finanszírozási szükségletének visszafogásával kell lehetővé tenni a vállalkozások forrásigényének kielégítését. A folyó fizetési mérleg GDP arányos mértéke fokozatosan javul. A gazdaság külső finanszírozási szükségletét az egyre növekvő uniós transzferek mérséklik.

A foglalkoztatáspolitikának a következő viszonylag rövid, 4-5 éves időszakban egymást gyorsan követő, ellentétes előjelű folyamatok egyidejű kezelésére kell felkészülnie. Számítani kell egyrészt bizonyos területeken - főként a pályakezdő diplomások között - a munkaerő túlkínálatára, másrészt - különösen a szakmunkások körében - a területi és foglalkozási hiányjelenségekre. Magyarország viszonylag szabad munkaerőáramlást tesz lehetővé, ami a felmerülő feszültségek jelentős részét kezelhetővé teszi.

A Kormány olyan aktív foglalkoztatáspolitikát kíván megvalósítani, mely nemcsak a munkahelyek számát, hanem a népesség munkavállalási hajlandóságát is növeli, és a képzettségi szerkezetet a gazdaság munkaerő-keresletéhez igazodva változtatja. A makrogazdasági előrejelzés azzal számol, hogy a versenyszektorban minden évben jelentős, 1-2 százalékos foglalkoztatás-növekedés mehet végbe, így a 15-64 évesek aktivitási rátája a 2003. évi 60,6 százalékról 2008-ra 63,5 százalékra növekedhet. A foglalkoztatottak számának növelése az államháztartási egyensúly szempontjából is kiemelt cél, hiszen a magasabb foglalkoztatotti arány még csökkenő fajlagos adóterhelés mellett is növeli az államháztartás bevételeit.

A foglalkoztatás növekedése érdekében a Kormány 2005. január 1-jétől csökkenti a pályakezdő fiatalokat, a gyermekgondozási segélyről visszatérőket, illetve az ötven év feletti munkanélkülieket alkalmazók járulékköltségeit. A kedvezmény mértéke maximum 90 ezer forintos bruttó keresetre számítva a 29 százalékos munkáltatói járulék 50 százaléka. Ugyancsak a foglalkoztatás bővítését célozza az az intézkedés, mely szerint a tételes egészségbiztosítási járulék január elsejétől arányosítható a részmunkaidőben történő foglalkoztatásnál és havi mértéke 2005. november 1-jétől 3450 forintról 1950 forintra csökken. A munkaerőpiaci kínálat növekedéséhez hozzájárul az átlagkereset közeli jövedelmi kategóriákban a személyi jövedelemadó progresszív terheinek általános csökkentése is.

A folyamatok alapján a GDP felhasználási szerkezete a következő években kedvezően változik: a fogyasztás növekedése tartósan alatta marad a GDP növekedésének, a növekedést a dinamikusan bővülő export és a beruházások határozzák meg. Az előrejelzés a költségvetés szempontjából konzervatívnak tekinthető, hiszen a növekedés egyrészt alatta marad a potenciális ütemnek - az output gap még 2008-ban is negatív -, másrészt egészséges, hosszú távon fenntartható szerkezete nem kedvez a bevételek növekedésének. A makrogazdasági pálya szerint 2008-ra teljesíthetők az eurózónához való csatlakozás feltételei, az euró bevezetése 2010-ben lehetséges.