Kevés magyar áll kapcsolatban az EU-val

Közel egy évvel Európai Unióhoz való csatlakozás után a magyar lakosságnak még csupán kis hányada áll kapcsolatban az Európai Unióval - legalábbis kevesen vannak ennek tudatában - állapítja meg a Tárki a DKMK Alapítvány megbízásából januárban készített felmérésében. Az elemzés szerint csupán minden ötödik magyar lakos él olyan településen, amely beadott valamilyen pályázatot valamilyen EU-s alapnál, ami elég valószínűtlen érték. Az Európai Unióval egy év alatt körülbelül a magyarok tizede áll személyesen, vagy egy kisebb csoport (család, munkahely) tagjaként kapcsolatban. Az egyéni pályázók aránya az egyetemet végzettek között magasnak mondható, hét százalékos, ami alátámasztja azt a feltételezést, hogy a csatlakozás a magas iskolai végzettségűeknek kedvez.

A megkérdezettek kétharmada a csatlakozás legnagyobb élményének a határok fellazulását jelölte meg. Emellett több mint harmaduk számára jó, hogy határaink biztonságosabbá váltak és legalább ennyi ember számára rossz, hogy ez az "idegenek beáramlásával" jár. A Az emberek ugyancsak harmada szerint kedvező, hogy az emberi viszonyok civilizáltabbá váltak, hogy nő a jólét s a demokrácia, viszont rossz, hogy terjed a munkanélküliség és a bürokrácia. A megkérdezettek negyede-ötöde veszélyben érzi az ország szuverenitását és a magyar kultúrát, illetve a közpénzek gondos kezelését, de ugyanennyien örülnek a szociális és közbiztonság növekedésének.