2,2 százalékos infláció az eurózónában
A piac most ingadozik annak fölbecslésében, hogy vajon milyen ütemben folytatja a kamatemelést az Európai Központi Bank (EKB). Korábban gyors ütemre számítottak, általános volt a vélekedés, hogy év végére a bank elérheti vagy meghaladhatja 3 százalékot. Ezen eredetileg nem változtatott az inflációs ütem márciusi, előzetesen már becsült lassulása, hiszen az adat még mindig és tartósan az EKB legföljebb 2 százalékos tűrésküszöbe fölött van. Azonban az EKB április elején változatlanul hagyta a szintet, és utána Jean-Claude Trichet bankelnök nyíltan megmondta, hogy a piaci kamat-előrejelzések túloztak.
Az EKB legutóbb március elején emelte, negyed százalékponttal 2,50 százalékra, az irányadó refinanszírozási kamatminimumát. Előtte az utolsó emelés, szintén negyed ponttal, decemberben volt. Az emeléseket a gazdasági növekedés javulásával, a hitelezés bővülésével és az inflációs nyomással indokolták. Decemberig a kamat, a 2003. júniusi utolsó csökkentés óta, változatlan volt, 2,00 százalékon.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a szerdán megjelent, tavaszi "Világgazdasági kilátások" című tanulmányában eltanácsolta az EKB-t a kamatemelés idei folytatásától, mert az IMF elemzői szerint a térségben jól korlátozott az infláció, ám az euróövezet idén várhatóan gyorsuló gazdasági növekedésének forrásai továbbra is bizonytalanok. Az IMF 2,0 százalékos GDP-növekedést jósolt átlagosan az euróövezetnek erre az évre és 1,9 százalékos többletet jövőre.