Megszaladt az infláció és a külkerhiány Bulgáriában
Az import növekedése jóval meghaladta az exportét: 35,6 százalékkal bővült 7,2 milliárd levára az egy évvel korábbi 2 milliárd leváról, miközben az export 28 százalékkal 1,6 milliárd leváról 5,2 milliárdra emelkedett. A hiány az idén várhatóan meghaladja a hazai össztermék (GDP) 20 százalékát, a tavalyi rekord 19 százalékot követően, amit az okozott, hogy az árvíz miatt jelentősen visszaesett az export.
Elsősorban az élelmiszerek, a zöldségek és az üzemanyagok drágulása miatt az infláció 0,4 százalék volt áprilisban a márciusi 0,3 százalékos dráguláshoz képest. Éves összevetésben viszont csökkent az infláció: áprilisban 8,1 százalék volt, márciusban 8,7 százalék. A pénzügyminisztérium tervei szerint az év végére 6,4 százalékra mérséklődik az áremelkedés üteme.
Az Európa Unióhoz 2007-ben csatlakozó Bulgáriában az infláció jelenti az egyik legnagyobb problémát, ami kérdésessé teszi az euró Szófia által tervezett 2010-es, 2011-es bevezetését. Az államháztartási hiányt a szocialista kormány még az idén a GDP 3 százaléka alá szeretné vinni, és strukturális reformokat is kilátásba helyezett az ország versenyképességének javítására, exportjának növelésére, a gazdasági növekedés felgyorsítására.
A héten kedden vált ismertté, hogy az Európai Bizottság a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásának időpontjáról határozó döntés több hónappal való elhalasztását fontolgatja. A esetleges halasztás rákényszerítheti a bolgár vezetést arra, hogy minél több reformot hajtson végre még az idén.
Románia és Bulgária számára mindenekelőtt a burjánzó korrupció, a szervezett bűnözés, valamint a gyenge lábakon álló közigazgatás és igazságszolgáltatás jelenti az EU-csatlakozás akadályát. Olli Rehn bővítési biztos nemrégiben méltatta a Románia által a kívánt reformok terén elért haladást, ám tartózkodóbban nyilatkozott Bulgáriáról.