Új hiányszámok a PM-től

Katona Tamás, a PM közigazgatási államtitkára kedden sajtótájékoztatón ismertette: az idei, a korábbi prognózisokban szereplő 1.546 milliárd forintos pénzforgalmi államháztartási hiányt a Pénzügyminisztérium a "növekvő feszültségek" miatt 1.768,6 milliárd forintra emelte, ez a GDP százalékában 1 százalékpontos emelkedés. Az autópálya építésekkel kapcsolatos adósságot az idén nem, csak jövőre vállalja át az állam. Az új tervek mintegy 50 milliárd forintos tartalékkal is számolnak, így Katona Tamás szerint az új prognózisban szereplő hiány biztosan tartható. A PM 156 milliárd forintos önkormányzati hiányra számít. Katona Tamás hozzátette, hogy az első félévi hiányadatok a prognózisoknak megfelelően alakulnak, várhatóan 1.318,331 milliárd forintot tesznek ki.

Májusban az államháztartás hiánya 76,8 milliárd forint volt, a prognózisban szereplő 11,5 milliárd forinttal szemben. Az első öt hónapban az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli hiánya 981 milliárd forint volt, a GDP 4,2 százaléka. Az éves előirányzat megemelését Katona Tamás egyebek között a kiadások, például a gyógyszerkassza túlköltésével indokolta. Hozzátette, hogy a kormány intézkedés-csomagjának hatásai csak később, a második félévben, vagy az utolsó negyedévben jelentkeznek és több tétel is az eredményszemléletű deficitre lesz hatással, a pénzforgalmira nem. Hangsúlyozta, hogy az egyensúlyjavító lépések várható pénzforgalmi hatását átvezették az új prognózisba. Az új előrejelzés az egészségügyi ellátások kiadásait az 1.289,320 milliárd forint előirányzattal szemben 1.420,311 milliárd forintra emelte. Így a társadalombiztosítási alapok hiányát mintegy 200 milliárd forinttal 229,800 milliárd forintra növelte.

"Meg vagyunk győződve arról, hogy ez egy kiegyensúlyozott korrekció" - minősítette a kormány intézkedés csomagját az államtitkár, hozzátéve, hogy rövidtávon a bevételek növelésének nagyobb súlya van, a kiadási oldal módosítása hosszabb távon hathat. A következő hetekben a kormány a hosszú távú reformokkal foglalkozik majd - tette hozzá Katona Tamás. Elmondta, hogy a költségvetési törvényben eredetileg szereplő, a GDP 4,7 százalékát kitevő államháztartási hiányba nem számították be a Gripen beszerzések értékét, ami 0,3 százalékponttal emelte a hiányt. "Ehhez képest 3 százalékponttal emelkedett az új deficit eredményszemléletben, ami 2 százalékpontot jelent pénzforgalmi szemléletben" - mondta, hozzátéve: a nyugdíjkorrekció 1,5 százalék.