A lengyel jegybankelnök szerint túl szigorúak az EU-csatlakozás szektorális feltételei
Az Európai Uniónak a bővítési folyamat elsődleges elemévé kell tennie a jelölt országok gazdasági stabilitásának megőrzését, és nem szabad hagynia, hogy a majdani tagok költségvetési problémáit olyan kérdések súlyosbítsák, mint például a környezetvédelem - mondta hétfőn Londonban a lengyel jegybank kormányzója.
Leszek Balcerowicz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által szervezett konferencián azt mondta: néha az az érezése támad, hogy az EU-val folytatott tárgyalásokon túlzott hangsúlyt kapnak a szektorális jelentőségű kérdések.
Balcerowicz szerint az olyan témák előtérbe helyezése, mint a környezetvédelem vagy a schengeni előírásoknak megfelelő határvédelem kiépítése megrendíthetik a tagjelölt országok költségvetési helyzetét, ezért az ezekre kiszabott átmeneti időszakokat meg kellene hosszabbítani.
Az EU-bizottság számára készült tanulmányok szerint a majdani kelet-európai tagországok környezetvédelmi és közlekedési szektorainak szükséges fejlesztése a következő 10-20 évben 200 milliárd euróba fog kerülni, s az EBRD azzal számol, hogy Magyarországnak, Lengyelországnak és Csehországnak a következő években a hazai össztermék értékének 3-4 százalékát kell költenie csak e két szektor uniós követelmények szerinti fejlesztésére - írta a Reuters.
Balcerowicz szerint Lengyelország és a többi ország már eddig is rendkívül sokat tett az EU gazdasági előírásainak teljesítéséért, s jóllehet a munka még nem ért véget, az eddig elért haladás is elegendő volt a gyors EU-csatlakozás gazdasági alapjainak megteremtéséhez.
A lengyel jegybanki vezető szerint Lengyelország, Magyarország és Csehország gazdasági fejlettsége már közelebb van az uniós átlaghoz, mint Spanyolországé, Görögországé és Portugáliáé volt, amikor ezeket az országokat felvették a közösségbe.