Az EBRD szerint a közép- és kelet-európai országok jól állják a világgazdasági lassulást

A közép- és kelet-európai országok és a Független Államok Közössége tagállamainak többsége ellenállóbnak bizonyult a globális gazdasági lassulással szemben, mint más feltörekvő piacok - mondta Willem Buiter, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) főközgazdásza keddi londoni sajtóértekezletén, amelyen bemutatta a bank éves jelentését a kelet-európai piacgazdasági átalakulásról. A londoni székhelyű pénzintézet előrejelzése szerint a térségbeli gazdasági növekedés a 2000. évi 5,5 százalék után 2001-ben 4,3 százalék lesz, s jövőre 3,4 százalékra lassul. Az országok ellenállóképességét segíti, hogy gyors ütemben folytatódnak az EU-csatlakozási feltétek teljesítéséhez szükséges reformok, s hogy Oroszország a magas energiaárak és a versenyképes valuta segítségével kezd talpra állni - mondta Buiter. A közgazdász szerint ugyanakkor a térség nem teljesen immunis a globális gazdasági lassulás kockázataival szemben, és az exportkereslet csökkenésével, a kőolaj és az exportcikkek árának ingadozásával kell szembenéznie. A reformok folyamatos megvalósítása létfontosságú még a viszonylag fejlett piacgazdaságú közép-európai országok esetében is, ezek a reformok segítik ezen államokat abban, hogy megbirkózzanak a globális gazdaság bizonytalanságaival és változásaival - mondta a szakember. Az EBRD jelentése szerint a közép-európai és a balti országok érzik meg leginkább az EU-val folytatott kereskedelem visszaesést, a külföldi közvetlen befektetések csökkenő beáramlását. Az export csökkenése miatt - az EBRD előrejelzése szerint - e szűkebb térség átlagos gazdasági növekedése mérsékelten csökkeni fog, 3 százalék alá esik vissza mind idén, mind jövőre. Az EBRD előrejelzése szerint Délkelet-Európában a gazdasági növekedés 2001-ben erős marad, 4 százalék körül lesz különösen Románia és Jugoszlávia talpra állása miatt. A 2002. évi kilátások azonban bizonytalanok a globális gazdasági lelassulás miatt. A térségbeli gazdaságoknak a befektetési környezet javítására kell összpontosítaniuk, folytatni kell a privatizációt jól célzott befektetési ösztönzőkkel, például adókedvezményekkel, infrastrukturális beruházások támogatásával - mondta Buiter.