Az EU-ban csökkent, a tagjelölteknél nőtt a munkanélküliség

Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint míg 1999 és 2001 között az EU tagállamaiban 9,2 százalékról 7,6 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya, addig a 10 közép- és kelet-európai tagjelölt országban 10,4-ről 13,1 százalékra nőtt ez a mutató.

2000-2001 között a tagjelöltek közül Lengyelországban, Bulgáriában, Litvániában és Szlovákiában növekedett, míg Szlovéniában, Lettországban, Magyarországon, Észtországban, Csehországban és Romániában enyhén csökkent a munkanélküliek aránya.

A statisztikák arra is rámutatnak, hogy regionális szinten jelentősen eltérnek a munkanélküliségi mutatók a tagjelöltek között. 2001-ben a legalacsonyabb munkanélküliségi rátát (2 százalék) a közép-magyarországi régióban, a legmagasabbat (32,8 százalék) a bolgár Severozapaden régióban mérték.

A tagjelöltekhez hasonló eltérés tapasztalható regionális szinten az EU tagállamai között is. 2001-ben az EU-ban a holland utrechti régióban volt a legkisebb (1,2 százalék), míg Franciaország egyik tengerentúli megyéjében, Réunionban a legmagasabb (33,3 százalék) a munkanélküliek aránya.

A statisztikákból az is kiderül, hogy a fiatalok (25 év alattiak) közötti munkanélküliség aránya magasabb a tagjelölt országokban. 2001-ben az EU-ban a regionális munkanélküliség a fiatalok tekintetében a hollandiai Utrecht régió 2,1 százalékától az olasz Campania 59,9 százalékáig terjedt.

Ez a mutató a közép- és kelet-európai tagjelölteknél a közép-magyarországi régióban volt a legkisebb (3 százalék), a bolgár Severozapadenben pedig a legmagasabb (75,5 százalék).

A női munkanélküliség az EU régió több mint 75 százalékában, míg a tagjelöltek régióinak 55 százalékban volt magasabb a férfiak adatainál 2001-ben.