Nem hoz árcsökkenést a paksi bővítés

2014.02.25. 07:21

Az állítás: Orbán Viktor és számos vezető kormánypárti politikus után, hétfőn Németh Lászlóné fejlesztési miniszter is megismételte: a két új paksi blokk 13 százalékkal csökkenti majd a villamos energia árát.

A tények: Lehetne klímavédelmi és ellátásbiztonsági érveket felhozni a bővítés mellett, de arra hivatkozni, hogy azért kell új atomerőmű, mert attól olcsóbb lesz az áram, mint most, nem megalapozott.

Az, hogy a mostani, már megtérült blokkok olcsón termelnek, nem jelenti azt, hogy ugyanilyen olcsó lesz majd a 3000 milliárd forintért felhúzott új blokkokban termelt áram. Ha nem az áramárban, akkor egyéb adókon keresztül fizetjük majd meg a bővítés árát, a végeredményt tekintve ez tulajdonképpen mindegy.

Az ítélet: Hamis az állítás, de legalábbis erős csúsztatás.

Bár a kormány ezt ígéri, a paksi bővítés nem hoz a mostaninál 13 százalékkal alacsonyabb áramárat. Lehet, hogy végül a beruházás 3-4000 milliárdos költségét nem az áram árában szedik be, hanem adókon keresztül teremtenek rá forrást, ez azonban a kérdés szempontjából irreleváns. Hiszen ez esetben sem a bővítés hoz olcsó áramot, hanem az adófizetők támogatása.

A kormánynak rendszeresen tanulmányokat készítő REKK kutatói egy saját modellel vizsgálták a bővítés pénzügyi megtérülését. Három megtérülési forgatókönyvet vázoltak fel: egy optimistát, egy pesszimistát és egy reálisat. Az építési időt a pesszimista verzióban 8, az optimistában 5 évben határozták meg, a beruházási költség minimumát 4 ezer, a maximumát pedig 6,5 ezer dollárban adták meg kilowattonként.

A HUPX áramtőzsde adatai szerint jelenleg a zsinóráram ára mintegy 33 euró, a csúcsár 40 euró felett van. Még az optimista forgatókönyvvel számolva is 66 eurós ár kellene ahhoz, hogy a projekt ne legyen veszteséges, a pesszimista verzió szerint bő háromszoros ár kell. A számításkor még nem volt ismert a hitel kamata, a hivatalosan közöltnél valamivel magasabb, 5-6 százalékos értékkel készültek. Ez azonban érdemben nem változtat a végeredményen: a 13 százalékos árcsökkenés nincs a lehetséges kimenetek között. Jó párhuzam egyébként a brit Hinkley Point erőmű építése is, itt az állam 92,5 font/MWh átvételi árat garantál 35 éven keresztül. Ez a mostani nagykereskedelmi tarifa duplája.

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy reálisan nem 13 százalékos csökkenést, hanem 50-100 százalékos áremelést indokolna a bővítés, az pedig, hogy ezt végül nem az áram árában, hanem adóként fizetjük meg, tényleg teljesen mindegy.