Lesz félszocpol, ha a kampány úgy hozza

Ha csak a gazdasági helyzet javulására várnánk, akkor bizony még sokáig kellene türelmesnek lennünk. Nincs olyan növekedés a gazdaságban, ami komoly optimizmusra adhatna okot – mondta Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője, aki szerint sokkal inkább az emberek szubjektív szempontok alapján történő elhatározása az, ami lökést adhat az ingatlanpiacnak.

Nincs több pénzük, nem emelkednek a fizetések, s nem látható igazán az optimizmus a gazdaságot illetően az ügyfelek részéről. De mégis, végre bele mernek vágni a lakásvásárlásba, megvalósítják vágyaikat, illetve végig merik gondolni, hogy mit tudnak megvenni.

Ez még nem a normál állapot

Balla Ákos szerint a jelenlegi állapot nem tekinthető nyugalmi helyzetnek, ez egy lefojtott szint. Ahogy a 2007–2008-ban túlfűtöttségről beszélhettünk, úgy most a piac kompenzálja a hitelezési boom éveit, de hamarosan be fog állni az egyensúly.

Míg öt-hat éve szinte elérhetetlen lakásokat akartak, illetve ilyenek vásárlásába vágtak bele az emberek, addig ma már sokkal racionálisabb, kisebb lépéseket tesznek: azaz például a kis panelből nagyobb panellakásba költöznek, és nem mindjárt egy agglomerációs családi ház törlesztőrészleteit próbálják kinyögni.

Növekvő hitelezési kedv

Ami most támogatja az embereknek ezt a törekvését, az a bankok növekvő hitelezési hajlandósága, ami csökkenő kamatokkal párosul. Az alapkamat fokozatos mérséklésének eredménye, hogy mostanra már tíz százaléknál is alacsonyabb kamattal vehetünk fel forintalapú lakáshitelt, míg támogatott hitelek esetén már hat-hét százalékról beszélhetünk.

Ez az a szint, amit az emberek már elfogadhatónak, vonzónak találnak, amivel már tervezni mernek – hívta fel a figyelmet Balla Ákos, aki egyben arra is emlékeztet, hogy ez volt az a kamatszint a devizahitelek korában is, ami olyan vonzóvá tette a terméket.

De nem egyszerűen csak a kamatszintek csökkenéséről van szó, a hitelezési kedvhez kellett a bankok hitelezési hajlandósága, és az, hogy valóban jó konstrukciókkal, kiszámítható, tervezhető, jobb termékekkel léptek a piacra. Olyan elem jelent meg például a hitelezésben, mint az ügyfelek előminősítése, amivel biztosra mehet az ügyfél a hitelfelvételnél – említette meg a szakértő, aki korábban nem is remélte, hogy a bankok ennyire nyitottak lesznek az elmúlt évek kormányzati lépései után, és nem merevednek be, csak látszattermékeket kínálva.

Kivárás a választások miatt

A hitelezési enyhülés ösztönzőleg hat az ingatlanpiacra, könnyebbé téve a lakásvásárlást az emberek számára, amit a jövő évben csak a választások akaszthatnak meg ideiglenesen. Balla Ákos ingatlanirodája 13 évnyi tapasztalatára hivatkozva úgy vélekedett, hogy minden választást, nagy politikai változást nagyjából egy-két hónapos csend előz meg az ingatlanpiacon is.

Ez hol egy kicsit nagyobb, hol enyhébb. Az egyik legkomolyabb kivárás az uniós csatlakozást előzte meg, amikor az emberek hónapokig annak reményében halasztották a lakáseladást, hogy meg fognak ugrani az árak. Sok időnek kellett eltelnie, mire felocsúdtak, s csalódottan állapították meg, hogy semmi ilyesmi nem történt. Most egy mérsékelt kivárásra számít az elemző, mivel szerinte nagy meglepetést nem fog hozni a választási eredmény.

Mi lesz a félszocpollal?

A választási kampány ugyanakkor végre valóságossá teheti a már régóta tervezett és beígért szocpolbővítést és a félszocpol ismételt bevezetését. Balla Ákos arra számít, hogy a kormánypárt saját győzelmi esélyeinek mérlegelése alapján dönt majd arról, hogy megteszi-e ezt a sokak által várt lépést.

Szerinte legnagyobb eséllyel tavasszal lehet számítani egy bejelentésre, ami elsősorban persze a médiának szól majd, így azt tudják majd kommunikálni az emberek számára, hogy lám, ezt is megtette a kormány. Várakozásai szerint azonban a bejelentést az utolsó pillanatig elhúzhatják. Két-három hét is elegendő, hogy a rendszert bevezessék, ha úgy látják, hogy szükséges a kampányban.

A legjobb esetben egy egész kicsit lazítanak a rendszeren, így valódi, komoly változást a bevezetett intézkedések nem eredményeznek majd, hiszen a szocpol és félszocpol komoly kiadást jelent az állam számára, amit a jelenlegi költségvetési helyzetben nem tud vállalni. Úgy véli, nem lehet arra számítani, hogy mint a szocpol aranykorában, a vásárolni kívánt használt lakás vételárának akár negyedét is letegye a kormány ingyen pénzként a rászoruló családok asztalára. Szerinte legfeljebb az ingatlan árának tíz százalékára számíthatnak csak a családok.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!