Mi lesz előbb: 4-es metró, M0-s gyűrű vagy magyar euró?

Mikor határozták el?

Az első ötlet még 1942-ből származik, ekkor jelent meg tanulmány Vásárhelyi Boldizsár műegyetemi professzor tollából, amelyben javaslatot tett egy Budapestet elkerülő, a várostól a mainál távolabbi nyomvonalú útról. A hatvanas években a fővárosba sugárirányban befutó főutakat és autópályákat a Hungária körgyűrű vonalában egy városi, magas vezetésű autópályával akarták összefogni. A hetvenes években fogalmazták meg ismét a főváros külső kerületeiben és határában vezetett autópálya ötletét.

Milyen céldátumok voltak?

2007-re az M0-s körbeér, és valódi gyűrűvé válik, jósolta Medgyessy Péter 2004 májusában. Ezt talán már akkor sem hitte el senki a miniszterelnöknek, aki három hónappal később már nem is volt az.

Az egyes szakaszokra külön céldátumok is voltak, közülük az északi Duna-hídé jól szimbolizálja az egész körgyűrűét. A híd építésének elkezdését 1994-ben Schamschula György, a Boross-kormány közlekedési minisztere 1995-re, az átadást az Orbán-kormány 2002 elején 2005-re, a Medgyessy-kabinet 2002 őszén 2006-ra ígérte, az építés kezdetén 2007-ről volt szó, Kóka János ezt tavaly nyáron 2008-ra módosította.

Mennyibe kerül?

Az első, 29,5 kilométeres szakaszt, amely az M1-est, az M5-öst, az M7-est, az 1-es, az 5-ös, a 6-os, a 7-es és az 51-es főutakat kapcsolja össze, 1994-ben adták át. A kétszer két sávos, legfeljebb 80 km/órás sebességgel használható út akkor 15 milliárd forintba került.

A következő szakaszt, az M5-ös és a 4-es főút közötti 13 kilométert 2005 decemberében helyezték forgalomba. A 4-es főút egy vecsési és üllői elkerülő szakaszával együtt 34,5 milliárd forintba került.

A még épülő keleti szektor 42,2 milliárd forintba fog kerülni, további 31 milliárdba az M3-as és az M0-s gödöllői átkötése. A mostani 2/B főút – az M0 leendő M3 és Megyeri híd közötti szakasza – további 9 milliárdba került, az északi Duna-híd 62 milliárdba fog.

Ez eddig 193,7 milliárd forint, a budai folytatásra viszont egyelőre még becslések sincsenek, és építeni kellene egy átkötést délen, az 51-es főúti csomóponttól az M5-4-es főút közötti szakasz csomópontjához. Az összköltséget az Index a 300 milliárd forint közelébe saccolja.

Kinek jó, miért jó?

Jó a budapestieknek és az agglomerációban élőknek (több mint kétmillió embernek), mert naponta néhány ezer kamionnal és egyéb gépjárművel kevesebb roncsolja az egészségüket, idegeiket, csökkenhet a dugók száma a városban, és az Óbudáról Csepelre járók is választhatják a zsúfolt város helyett a gyorsforgalmi utat. Jó a fuvarozóknak, mert nem kell bemenniük a belvárosba. Jó az útépítőknek, amíg építhetik, és amikor majd fel kell újítani.

Hol rontották el?

A déli szektort ott, hogy keskeny lett, így szélesíteni kell a nyomvonalat. A keletit és a nyugatit ott, hogy nem volt elegendő előzetes egyeztetés a környezetvédőkkel és a kerületekkel, a terveket civil szervezetek és az önkormányzatok többször támadták meg bíróságon, volt, amikor a már folyó építkezést kellett leállítani szabálytalan engedélyeztetés miatt. Problémát jelentett a visszatérő pénzhiány is, valamint az, hogy 1998 és 2002 között semmilyen érdemi munka nem folyt a körgyűrűn és annak tervezésén.

Mikorra lehet?

A keleti szektort az M3-asig ez év végéig kell megépíteni, a gödöllői átkötésre egyelőre nincs időpont. Az északi Duna-hidat – amely Colbert helyett Megyeri híd lesz – a mostani információk szerint jövő nyárra kell elkészíteni, ez a 11-es főútig vezet. A 11-es és 10-es főút közötti szakasszal, valamint a 10-es főút és az M1-es közötti északi szektorral 2015-re kell elkészülni.

Az Index tippje

2015