További Magyar cikkek
1. Sürgősségi osztályokat, központi ügyeleteket létesítünk azokon a területeken, ahol ezek az intézmények hiányoznak.
2. Új helikopterbázisok létrehozásával az ország minden pontja elérhetővé válik a légi mentés számára. Még az idén 3, a következő években 7 új mentőhelikoptert szerzünk be.
3. 40 darab új rohamkocsi és 80 darab mentőkocsi beszerzésével, a mentőkocsik új, korszerű műszerekkel való ellátásával még az idén jelentősen javítjuk a mentőszolgálat felszereltségét.
Mentőautóval jó fényképeszkedni
A szakértők az Egészségügyi Minisztérium normális működésének, nem pedig valamiféle nagy ívű reformnak tartják, ha sürgősségi osztályokat építenek ott, ahol ilyenek nincsenek, új mentőautókat vásárolnak a leharcoltak helyett és kiterjesztik a helikopteres légi mentést.
A Gyurcsány Ferenc előtti kormányfők is gyengéd érzelmekkel viseltettek a mentőautók iránt; tíz vadonatúj, csillogó-villogó rohamkocsi mellett sokkal hálásabb fényképeszkedni, mint hozzálátni az egészségügyi reform beindításához. Medgyessy Péter Európa Terve huszonöt mentőállomás felújítását és százötven mentőautó forgalomba állítását helyezte kilátásba. Azóta húsz mentőállomás újult meg és kétszáz új mentőautó állt forgalomba. Orbán Viktor 1998-as tizenöt perces ígérete azonban így sem teljesült, hiszen 2005-ben még mindig ez a kívánatos cél.
4. Még az idén Nemzeti Rákellenes Programot indítunk. Ennek keretében szűrőbuszokkal, szervezett utazással év végéig 65 százalékra növeljük az emlőszűrésen résztvevők arányát.
5. Felújítjuk és korszerűsítjük a regionális és megyei onkológiai centrumok sugárterápiás berendezéseit. Megkezdjük a Közép-Dunántúli onkológiai központ építését.
6. Egy éven belül biztosítjuk, hogy a daganatos betegeket mindenhol az országban megfelelően minősített, a szakmai követelményeknek mindenben megfelelő gyógyító intézményekben lássák el.
"Programot indítunk annak érdekében, hogy 10 év alatt 15 százalékkal csökkenjen a daganatos betegek száma" - szól a második három egészségügyi pont mottója, vagyis a 2006-os választási kampányban az esetleges eredménytelenséget aligha lehet számon kérni a kormányon. A Nemzeti Rákellenes Program valójában a Medgyessy-kormány alatt meghirdetett hatpontos Nemzeti Népegészségügyi Program harmadik pontja. Ez pedig kísértetiesen emlékeztet a 2001-ben a miniszteri bársonyszékbe ült Mikola István tervére, az enyhén szólva alulfinanszírozott programot akkor még az egészséges nemzetről nevezték el. A most kiemelt emlő-, a méhnyak- és a vastagbélszűrés támogatásával egyébként a kormány nem tesz mást, mint teljesít egy 2003-ban megfogalmazott EU-ajánlást.
A szűrőbuszok ötlete és a szervezett utazás sem most pattant ki először a fejekből, hiszen Jakab Ferencné címzetes államtitkár már egy 2003. végi interjújában így nyilatkozott: "Most dolgozunk azon, hogy az OEP megtérítse az önkormányzatok által indított különbuszok költségeit is, mert ez olcsóbb az OEP-kasszának, és mindenkinek sokkal jobb."
7. A fekvő- és járóbeteg-kasszák összenyitásával egységes gyógyító-megelőző kasszát hozunk létre.
8. Háziorvosok praxisközösségének és külön praxisalapnak a létrehozása, kistérségi összefogással háziorvosok központi ügyeletének megteremtése.
Azt, hogy a háziorvosok tevékenységében nagyobb szerepet kell játszania a megelőzésnek, az Orbán-, majd a Medgyessy-kormány programjai is tartalmazták: a Fidesz terve az volt, hogy a "családorvoslás feladatát a gyakorlatban is kiterjeszti a betegség-megelőzésre", Medgyessy-programja úgy fogalmazott, hogy "a megelőzés a gyógyítással egyenrangú legyen, ebben elsősorban a háziorvosi és védőnői szolgálatra építünk".
Hasonlóan új ötlet a háziorvosok kistérségi összefogással megvalósuló központi ügyeleti rendszere, a több háziorvost tömörítő praxisközösség létrehozása. A programban szereplő másik két célkitűzés, "a teljesítményt is elismerő finanszírozásra" való átállás és a "a tartósan üres praxisok betöltését" szolgáló praxisalap létrehozása azonban már ismerős elképzelés: előbbi több kormányban is megfogalmazódott, míg utóbbi létrehozását már tavaly ősszel bejelentették.
9. Ösztönözzük, hogy az azonos hatóanyagú és hatású gyógyszerek közül az orvosok a beteg számára kisebb terhet jelentő, olcsóbb gyógyszereket írják fel.
10. A promóció és a reklám szigorúbb szabályozásával mérsékeljük az indokolatlan gyógyszerfogyasztást és az orvosok érdekeltségét az azonos hatású gyógyszerek közül egy bizonyos gyártó termékének felírásában.
11. Átalakítjuk a legnehezebb helyzetben lévők közgyógyellátásának rendszerét.
A kormány a gyógyszerkassza visszafogásával is "vigyáz az emberek és a biztosító pénzére". A közgyógyellátási igazolványokkal kapcsolatos szabályok módosítása nem mostani ötlet: márciusban már bejelentették, hogy a forgalomban lévő 600 ezer közgyógy-igazolványból csak 434 ezer érvényes, a többi lecserélik. A közgyógyellátás rendszerének átalakítása kormányzati számítások szerint milliárdos nagyságrenddel csökkentheti az állami gyógyszerkassza kiadásait.
Az olcsóbb gyógyszerek felírásával szintén mérsékelhetők lennének a lakossági és állami gyógyszerkiadások. Erről és a reklámszabályok szigorításáról a kormány még nem közölt részleteket, de az internetes egészségügyi fórumokat olvasgat a szakmában dolgozó hozzászólók szerint igencsak kétséges a megvalósíthatósága. "Kíváncsi vagyok, hogy az orvosokat hogyan lehet rávenni az olcsóbb gyógyszerek írására" - írja az ápolónő nevű hozzászóló a Weborvos.hu-n. Kíváncsiságában mi is osztozunk.
12. Kialakítjuk az egészségügyi ellátás szabványait, amelyek garantálják, hogy a biztosított mindenhol, az ország bármely pontján minőségi szolgáltatást kapjon.
13. Pontosan meghatározzuk a különböző szintű egészségügyi ellátások igénybevételi rendjét.
"Csökkentjük az egészségügyi ellátásban és az ellátáshoz való hozzáférésben ma meglévő hatalmas különbségeket" - ígéri ebben a két, szintén összetartozó pontban a kormány, összhangban.azzal, ami 1998-ban, az Orbán-kormány programja előirányzott: "a kezelésben megmutatkozó minőségi és felszereltségi különbségek felszámolását". Ennél több érdemben azóta sem történt.
Ami új elem: azok, akik különleges igényeik alapján orvosilag nem indokolható vizsgálatot kívánnak végeztetni, vagy a számukra javasolttól eltérő szakorvost, kórházat akarnak igénybe venni, kötelesek lesznek az ellátási költségek egy részének megtérítésére. Vagyis aki nem tudja kellő eréllyel - esetleg némi anyagi juttatással - rábeszélni háziorvosát az általa jónak gondolt vizsgálatra, keményen fizetni fog.
14. Megteremtjük a járulékbefizetések ma hiányzó, nyomon követhető egyéni nyilvántartási rendszerét.
15. Az ősztől bevezetésre kerülő, az Európai Unión belüli ellátásokra jogosító EU-kártyákkal összekötve elkezdjük egy olyan rendszer kialakítását, amely alkalmas lesz a jogosultság és a befizetések ellenőrzésére.
16. Hatékonyabbá tesszük a járulékbeszedés rendszerét és a felhalmozott tartozások behajtását.
Újabb három lépés, ami valójában egy: a társadalombiztosítási járulékok fizetésének szigorítása, a nem fizetők kiszűrése az ellátottak közül. A kormány célja ezzel a lépéssel az, hogy pontosan tudni lehessen: kik azok, akik eleget tesznek kötelezettségeiknek és kik azok, akik a tényleges jövedelmüknél kevesebbet vagy semennyi járulékot nem fizetnek. Az ötlet a Medgyessy-kormány programjából ismerős: "olyan nyilvántartási és egyéni számlarendszert vezetünk be, amely az egészségügyi dolgozók adminisztratív terhelése nélkül képes az egészségügyi ellátásra jogosultság igazolására."
Nyomon követhető rendszer
A mostani bejelentés alapján a pénzügy-, az egészségügyi és a szociális minisztérium közösen készíti elő az egyéni járulék nyilvántartási rendszerét, valamint a befizetés ellenőrzését és a beszedés hatékonyságát javító intézkedéseket. Az erről szóló törvénymódosítások ősszel kerülhetnek a parlament elé. A lépések a járulékot fizető körülbelül 3,8 millió lakost érintik, azok költségvetési kihatásáról még nem készültek számítások.
17. A fekete és a szürke munkavégzés kifehérítésével bővítjük a járulékfizetők körét. Ez teremtheti meg a lehetőségét annak, hogy mérsékelhessük a tisztességesen fizetők ma túlságosan magas járulékterheit.
Ez a lépés természetesen nemcsak az egészségügyre, hanem a foglalkoztatáspolitikára is vonatkozik, így már a 15 munkaügyi pont között is találhattunk erre vonatkozó kijelentéseket. A túlságosan magas járulékok csökkentését 1994 óta minden kormány zászlajára tűzte - és általában szintén a járulékfizetők körének bővítéséhez kötötte -, de érdemi lépések eddig nem történtek. Csak az építőiparban körülbelül százezren dolgoznak feketén, becslések szerint a teljes gazdaságban akár az ötszázezret is elérheti a be nem jelentett és így járulékot sem fizető foglalkoztatottak száma. A lépés költségvetési hatásáról még nem készültek számítások.
18. Elérjük, hogy minden biztosításra jogosult mögött tényleges járulékbefizetés álljon.
A megfogalmazás mintha a '98-as Orbán-programból származna: "minden biztosított járulékkal fedezett legyen". Ha tovább olvassuk a szöveget, kiderül, hogy kormány szándékai szerint a "jogosultságok és a járulékbefizetések pontos számbavételével válik egyértelművé és világossá, hogy kinek mi a feladata a közös terhek vállalásában". Ez a megfogalmazás már Medgyessy Péter 2002-es programjára emlékeztet: "senki ne lehessen ügyeskedő haszonélvezője a mindenkire kiterjedő kötelező egészségbiztosításnak".
Ennek a pontnak a nyilvánosságra hozatala óta az ellenzéki politikus előszeretettel emlegetik, hogy a kormány meg akarja szüntetni a nyugdíjasok ingyenes orvosi ellátását. A programban ugyanakkor az olvasható: "a nyugdíjasok, az álláskeresési támogatásban részesülők, a gyeden, gyesen, gyeten lévők, a különböző szociális ellátásokat kapók, a gyermekek és a továbbtanuló fiatalok egyéni egészségbiztosítási számlájára az állam teljesít befizetést."
19. A biztosítási elv megerősítése mellett az állam felelőssége, hogy azok számára is biztosítsa a legszükségesebb egészségügyi ellátásokat, akik akár önhibájukból, akár önhibájukon kívül nem rendelkeznek biztosítással.
20. Még ebben az évben pontosan meghatározzuk a biztosítási csomagot, azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek mindenkit megilletnek, aki biztosítottként jogosulttá vált az ellátásra.
21. A biztosítási csomagba nem tartozó extra szolgáltatások a jövőben csak kiegészítő, vagy piaci biztosítás vagy teljes térítés mellett lesznek igénybe vehetők.
Ismét három lépés, amely összetartozik, mint azt a közös címük - Igazságossá tesszük az egészségügyi ellátást, egyenlő jogokat adó valódi biztosítóvá a kötelező egészségbiztosítást - is jelzi. A kormány koncepciója szerint eltérően kell finanszírozni az eltérő színvonalú és indokoltságú egészségügyi ellátásokat, amint ez már az őszi kormányprogramban is szerepelt.
Az "alapcsomagba" mindenki beletartozik, annak része a sürgősségi ellátás, a közegészségügyi szolgáltatások, valamint az anya- és csecsemővédelem. Ennél eggyel magasabb kasztba kerülnek a biztosítottak: számukra az előbb említetteken kívül jár majd a házi- és a szakorvosi ellátás, kórházi kezelés, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás. Lesznek olyan szolgáltatások, amelyekért mindenkinek fizetnie kell: ilyen lesz például az egészségügyi okokból nem szükséges plasztikai műtét. A programnak gyakorlatilag ez utóbbi az egyetlen új eleme, igaz, arról tudomásunk szerint még becslés sincs, hogy mennyit spórol vele költségvetés és hány embert érint.
Az ötletek jelentős része egyébként nem volt újkeletű: az egészségbiztosítás rendszerének reformját természetesen a Horn-kormány óta mindenki meghirdette, ám lényegében semmi nem történt. A most megfogalmazott koncepcióhoz közelálló elképzelés, a "kétszintű biztosítási rendszer" létrehozása 1998 óta ismerős.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
