További Magyar cikkek
Több éves mélypontra süllyedt az OTP Bank árfolyama, a banki papírokkal való kereskedést felfüggesztették 2105 forinton, mert napon belül több mint 10 százalékot esett a részvények ára. A papírok már hétfőn 5,2 százalékkal estek a napi kereskedésben, kedd délelőtt aztán folytatódott a zuhanás.
Hét éve nem volt ilyen mélyen
A magyar bankpapír legutóbb 2002 októberében járt a 2100 forint körüli, alatti tartományban. A bankpapír ára 2002. október 29-én volt utoljára 2065 forintos napi minimumon. Azt megelőzően azonban az árfolyam nem járt 2500 forint fölött, a 2000 forintos szintet is csak az év februárjában lépte át.
A felfüggesztés után tovább esett az árfolyam, 12 előtt néhány perccel 2100-on álltak a papírok, majd már csak 2090 forinton. Az OTP papírjai végül 2046 forinton zártak, ez 12,6 százalékos esést jelent. A részvények ma többéves mélypontot értek el, 2011 forint volt a napi minimum.
A banki papírok zuhanásának több oka is van. A Moody's Investors Service egy ma publikált elemzésében arra utaló megjegyzéseket tett, hogy a leminősítés sorsára juthatnak azok a főként osztrák és svéd bankok, amelyek leánybanki hálózatukon keresztül jelentős kitettséggel rendelkeznek a közép-kelet európai régió országaiban.
Az Equilor hírlevelében idézett Moody's jelentés szerint az osztrák, olasz, francia, belga, német és svéd bankok által nyújtott hitelek teszik ki a nyugat-európai bankok által a kelet-európai térségbe folyósított hitelállomány 84 százalékát, azaz az említett országok érintettek leginkább ebben a régióban. A közép-kelet európai régió gazdaságai pedig folyamatosan gyengülnek: az IMF már megsegítette Lettországot, Magyarországot, Szerbiát és Ukrajnát, de a hitelnyújtás folytatódhat és a későbbiekben Bulgária, Románia, Litvánia és Észtország is az említett kvartett sorsára juthat.
A kelet-európai országok bankjainak adósságbesorolását ezáltal leronthatja a Moody's, ahogy erre már hazánkban is láttunk példát. Ez pedig magával vonhatja azt, hogy a leánybankok anyavállalatai is leminősítést kapnak. Különösen nagy kitettséggel bír az osztrák Raiffeisen és az Erste Group. A Raiffeisen például a 2007-es adózás előtti eredményének 79 százalékát Kelet-Európában realizálta, miközben az Erste-nél ugyanez az arány 65 százalék volt.
Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője szerint azoknál a nyugati bankoknál, melyeknek a régióban vannak leányai, további jelentős tőkebevonásokara lesz szükség.
A jelentés hatására az Erste Bank árfolyama történelmi mélypontra süllyedt ma, és a Raiffeisen papírjai is esnek. Az OTP Bank részvényeinek árfolyama "csak" többéves mélypontra süllyedt.
Külön átok
Az OTP áfolyamát azonban lefelé nyomja még az is, hogy ma reggel az USB 3200-ról 2000-re módosította a részvények célárfolyamát, valamint semlegesről eladásra minősítették a részvényeket elemzésükben.
Az indoklás szerint a makrokörnyezet tovább romlott, az ukrán leánynál a tíz százalékos rosszhitel arány (ami az IMF és a legtöbb bank legrosszabb forgatókönyv változata) az UBS szerint túl optimista, szerintük az OTP közelebb került egy potenciális feltőkésítéshez.
A Credit Suisse is kiadott egy elemzést, ők tartják a semleges minősítést és 2300 forintos célárfolyamot állapítottak meg. Ugyanakkor sem az UBS, sem a Credit Suisse nem tartja reálisnak a menedzsment által várt 150 milliárd forintos eredményt az idén.
Sarkadi Szabó Kornél szerint az OTP Bank árfolyamát ezen kívül még sok, most kockázatosnak ítélt tényező befolyásolja. Például az a befektetői félelem, hogy a kelet-európai blokk országonkénti gondjai egymást erősítik. Kockázatos a devizahitelállomány, félnek egy esetleges bedőlési hullámtól.
Komoly ingatlanpiaci aggodalmak jelentek meg Bulgáriában és Romániában, de Magyarországon is megindulhatnak a kényszerértékesítések mind vállalati, mind lakossági oldalról. A vállalati bedőlések megindíthatják az irodák kényszerértékesítését. De a devizahitelek bedőlése miatt a lakossági oldalon is megindulhat az értékesítés.
A fentiekhez hozzájárul még a devizák gyengülése is, ami tovább fokozza a pánikot.
Meddig tarthat a bankszektor mélyrepülése? Sarkadi Szabó Kornél szerint ha bejelentik az Egyesült Államokban a bankmentős csomag részleteit, az elvileg hozhat némi talpraállást a bankszektorban. De korrekciót hozhat az is, ha valamelyik régiós ország kormánya jelentős kiadáscsökkentés és/vagy megtakarítás ösztönzést irányoz elő. Azt is látni kell, hogy a kelet-európai devizák egy olyan devizával szemben gyengülnek (euró), ami szintén nem életbiztosítás, és azt is megtanultuk az elmúlt időszakban, hogy nincsenek egyirányú utcák. Ugyanakkor a 250 forintos eurót el kell felejteni, de a 350-es jóslatok is túlzóak lehetnek, önmagában a 300-as szint is igen fájdalmas és előbb-utóbb kikényszerítheti a közszféra bürokratikus intézményrendszerének leépítését, illetve piacbarát kiadáscsökkentő lépéseket.