Csődbe ment a Középületépítő
További Magyar cikkek
Szerdán eredmény nélkül ért véget a Középületépítő (Közév) Zrt. február 4-én elkezdett, akkor három hétre elhalasztott közgyűlése. Amely, a dolgok jelenlegi állása szerint a 61 éves vállalat utolsó ilyen eseménye volt: a tulajdonosok nem tudtak megállapodni a cég további finanszírozásáról, így a társaság várhatóan hamarosan megszűnik.
Az első állami vállalat volt
az építőiparban
MÉMOSZ Építőipari Termelőszövetkezet Állami Vállalat néven, az ország első építőipari állami vállalataként alakult meg 1948 márciusában a Középületépítő jogelődje. Az akkor nagyjából ezer főt foglalkoztató társaság, már ÉM 41. sz. Állami Építőipari Vállalatként 1956-ban egyesült az ÉM 45-tel, a közös társaságot 1966-tól nevezték Középületépítőnek. 1991-ben alakult részvénytársasággá, a 2000-es évek elején Európai Építőre keresztelték át, amit Timár érkezésekor cseréltek vissza a jobban ismert Közévre.
Jelenlegi jegyzett tőkéje 1,8 milliárd forint, saját tőkéje 5,5 milliárd forint, két nagytulajdonosa mellett az V. kerületi önkormányzat, kisrészvényesek a tulajdonosai, és a cég saját birtokában van a papírok mintegy 2 százaléka. Társvállalkozója volt a rendőrpalota építésének, dolgozott a Nemzeti Színház és a MOM Park megvalósulásában, a Nemzeti Színház, az Akadémia, a Szépművészeti Múzeum, a Bazilika rekonstrukciójában.
Pedig január végén még úgy tűnt, megmenekülhet a 47,9 százalékban az MFB, míg 45,9 százalékban az Apáthy Endre Hídépítő-tulaj érdekeltségébe tartozó Hídtechnika Kft. tulajdonában lévő cég. Az évek óta jelentős likviditási gondokkal, 2006 végétől folyamatosan fizetési problémákkal küszködő, súlyosan eladósodott cég iránt a magyar építőipari és építőanyag-gyártó piac egyik legjelentősebb vállalkozása érdeklődött. A részvények legalább kétharmadát – a teljes állami pakettet és a magántulajdonospapírjainak csaknem felét – vették volna meg, de az üzletből nem lett semmi.
Lapunk úgy tudja, hogy a vevőjelölt azért lépett vissza az üzlettől, mert februárban a céget eddig finanszírozó bank felmondta a hitelszerződést. A hitelszerződés felmondásának tényét megerősítették a Közév-tulajdonosok. Azt azonban nem kommentálták, hogy emiatt lépett vissza a vevőjelölt, aki nemcsak friss tőkét, hanem munkákat is adott volna a Közévnek.
A Középületépítőnek ezt követően egyetlen esélye maradt atúlélésre: ha a tulajdonosok a közgyűlés folytatásán – amire azért kényszerültek, mert az egyik tulajdonos képviselőjének három hete nem volt mandátuma, hogy az egyetlen napirendi pontról, a tőkerendezésről tárgyaljon – úgy döntenek, újabb pénzt tesznek a nagyjából hatvan embert foglalkoztató cégbe.
Ez azonban nem történt meg, ahogyan az Index már korábban megírta, sem az arra eddig már csaknem négymilliárdot elköltő állami, sem a magántulajdonos nem akarta tovább finanszírozni a céget. Lapunknak korábban, neve elhallgatását kérve, az egyik tulajdonos képviselője úgy fogalmazott: „nincs semmi érdek további pénzeket beledobálni".
Úgy tudjuk, mindkét fél azon az állásponton volt, hogy miért költenének újabb százmilliókat a társaságra, ha a partnerben nem látják ennek a szándékát. Mivel a tulajdonosoknak ez a lépése előre látható volt, tudomásunk szerint a január közepén a már korábban betegállományban lévő Timár Gyula lemondásával vezér nélkül maradt cég nem is fellebbez a felszámolását a napokban kimondó bíróságihatározat ellen. Ez a határozat így március első felében jogerőssé válhat, vagyis megindulhat a társaság felszámolása.
A cégnek az elmúlt év végén 600 millió forint körüli, és most is százmilliós nagyságrendű lejárt szállítói tartozása van, reorganizációs hitelkérelmét december közepén utasították el. Az egykor a Vegyépszert megmentő Timár Gyulát hiába helyezték 2007 végén a cég élére, a 2008-as bevételi tervek elmaradtak a várttól. A Timár által prognosztizált 15 milliárdos bevételnek csak egyharmadát sikerült hozni, üzemi eredménye – az Opten cégtárának adatai szerint – a 2006-os plusz 366 millióról 2007-re mínusz 493 millióra zuhant, kötelezettségei 5,5 milliárd forintra nőttek tavaly.
A magyar állami tulajdonú MFB Invest egyébként 2005-ben még azzal a feltétellel szállt be a cégbe, hogy nem teljesülnek az üzleti tervben foglaltak, akkor a társtulajdonos kötelezhető az állami üzletrész kivásárlására. Csakhogy az akkori tulajdonos, a korábbi hírek szerint a volt Postabank-vezér Princz Gábor nevéhez köthető MMSC Kft. részvényeit időközben megvásárolta a Hídtechnika, amelyre azonban már nem szállt át az MMSC-nek ez a kötelezettsége.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
