Évekig nem menne nyugdíjba senki?

2009.03.05. 07:27
A Reformszövetség javaslatai a nyugdíjbiztosítás átalakításával évi mintegy 300 milliárd forint megtakarítást hozhatnak, ám az első kormányzati elemzések szerint ezek a javaslatok átgondolatlanok.

Az alkalmi szakértői gárda anyaga a 62 éves jelenlegi nyugdíjkorhatár gyors ütemű, három év alatt hároméves emelését javasolja, ami 130 milliárd forint megtakarítást hozna. A Napi Gazdaság kormányzati forrásai szerint ugyanakkor ez megoldás ad abszurdum azzal járna, hogy három évig nem mehetne nyugdíjba senki - ami költségvetési szempontból üdvözítő, ám társadalompolitikai szempontból nem feltétlenül.

A kormány jóval óvatosabban nyúlna ehhez a kérdéshez: szintén hároméves korhatáremelést tervez, ám csak 2016-tól, hosszú évekre elhúzva azt. Ezt a javaslatot viszont az induló időpont túl távoli volta teszi komolytalanná.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Reformszövetség javaslata pont azokat büntetné, akik eddig nem vették igénybe a korhatár előtti nyugdíjba vonulást. Ugyanis a 2010-től bevezetendő korhatáremeléssel érintett korosztály egy része már nyugdíjban van - kihasználva a megengedő szabályokat, ráadásul kormányzati vélemények szerint a feszített bevezetés miatt alkotmányossági aggályok is felvetődnek, s egy alkotmánybírósági eljárás esetén nem kétséges egy ilyen jogszabály elbuktatása - mutattak rá a Napi kormányzati forrásai.

Hasonló a helyzet a 13. havi nyugdíj teljes eltörlésével - jó eséllyel ezt is megbuktatná a taláros testület. A plusz egyhavi jutatás teljes megszüntetése évi 180 milliárd forint kiadástól szabadítaná meg a nyugdíjkasszát, ám mivel ez az ellátás ma már biztosítási alapon jár, az AB korábbi döntései szerint ettől nem foszthatóak meg a már nyugdíjban lévők. A Napinak nyilatkozó kormányzati források szerint bár a javaslatok célja - vagyis a tényleges nyugdíjkorhatár emelése - közös cél, a Reformszövetség javaslatai finoman fogalmazva is átgondolatlanok.

A nyugdíjindexálás átalakítása is napirenden van: a jelenlegi vegyes index részben a nettó béremelkedéshez, felerészt a várható inflációhoz köti a nyugdíjemelést. A Reformszövetség szerint az infláció túlárazásával az idén mintegy 50-65 milliárd forinttal nagyobb lesz a nyugdíjkiadás, mint amit a törvény garantál, ennek visszavételét javasolja a szövetség - ami szintén érdekes jogi helyzetet teremtene.

A Reformszövetség hosszú távon megszüntetné a nyugdíjak vegyes indexálását és az éves emeléseket az inflációhoz kötné - ezzel biztosítaná a járadékok reálértékének megőrzését. A kormány ezzel szemben részben a gazdasági növekedéshez kötné az emelést.