További Magyar cikkek
A hazai befektetési alapokban kezelt vagyon 2009 februárjában 41,1 milliárd forinttal csökkent, amiért a rossz tőkepiaci környezetet okolhatjuk - írja a Portfolio.hu. A BAMOSZ adataiból látható, hogy a múlt év októberében 300 bázisponttal, vagyis 3 százalékponttal megemelt jegybanki alapkamat hatására megindult drasztikus tőkekivonásoknak vége szakadt, a befektetők pedig lassan kezdenek visszatalálni a piacra. A bizonytalan részvénypiaci környezet miatt azonban rövidebb távon nem számíthatunk komolyabb feltámadásra a szektorban, miközben még hátra van az április elejétől elinduló ingatlanalap kifizetési hullám is.
A 41 milliárd forintos vagyoncsökkenést tüzetesebben megvizsgálva azt láthatjuk, hogy a befektetési alapok értékesítése 16 milliárd forintot tett ki, tehát a befektetők nettó vásárlóként jelentek meg a piacon. A kezelt vagyon csökkenését tehát a befektetéseken elért veszteségek okozták, ami 57 milliárd forintot tett ki. Utóbbi egyenes következménye volt a februárban újra pesszimistábbá váló környezetnek, a befektetők ugyanis egyre súlyosabb recessziótól való félelmük miatt eladták kockázatos eszközeiket, és megpróbáltak biztonságos eszközökbe menekülni, ami nyomás alá helyezte a részvényárfolyamokat.
Az alábbi ábrán nagyon jól látható, hogy a friss (16 milliárd forintos) tőkebevonás viszonylag egyenetlenül oszlott meg az egyes alapkategóriák között. Az utóbbi hónapokban gombamód növekvő létszámú zártkörű alapokban például februárban 26 milliárd forintot helyeztek el a befektetők, annak ellenére, hogy a zártkörű alapok februári vagyonarányos teljesítménye -9,6 százalék volt. Előbbi alapkategóriában kezelt vagyon az elmúlt kevesebb, mint fél évben megduplázódott, aminek 90 százaléka részvényalapokban van nyilvántartva. A zártkörű alapokon kívül friss tőkét tudtak a pénzpiaci alapok is magukhoz vonzani, sőt minimálisan 700 millió forintos pluszt láthattunk a származtatott alapoknál is. A többi alapkategória azonban továbbra is tőkekivonásoktól terhes.
Külön is érdemes megnéznünk a zártkörű alapokat, hiszen az elmúlt fél évben a 100 milliárd forintos vagyon 190 milliárd dollárra emelkedett, amivel 7,6 százalékra emelkedett a súlyuk a piacon. Egy meglehetősen speciális szegmensről van szó, hiszen az alapok csak meghatározott - jellemzően intézményi - befektetői kör számára elérhető. Az utóbbi időszakban tapasztalható felfutás pedig a pénzügyi válság elmélyülésével összhangban is fennmaradt, ami azt mutatja, hogy a nagyobb szereplők részéről van kereslet az ilyen speciális alapok iránt.
A 2008 októberi kamatemelés hatására megugró banki akciós kamatok miatt az ingatlanalapokból és a pénzpiaci alapokból több százmilliárd forint távozott, előbbi alapkategóriáról a 90 forgalmi napos teljesítés miatt csak legkorábban áprilisban kaphatunk valós képet, azonban az pénzpiaci alapoknál pozitív folyamatokat láthattunk a 2008 október-december közötti 210 milliárd forintos tőkekivonások után. Az akciós kamatok szintjének csökkenésével megnyílt újra az út az alapok előtt, ennek megfelelően pedig 2009 januárjában és februárjában 12 illetve 10 milliárd forinttal emelkedett az alapokban kezelt vagyon.
Meglepő módon a részvényalapokból 6,9 milliárd forintot vontak ki a befektetők, aminél nagyobb tőkekivonásra csak 2008 májusában került sor. Nagy valószínűséggel a borúsabbá váló nemzetközi tőkepiaci hangulat miatt dönthettek úgy egyesek, hogy az eladások mellett döntenek, nem csoda, hiszen az alapok vagyonarányos teljesítménye a zártkörű alapok mögött a második legrosszabb volt a hónap során. A befektetők eladásai azonban nem számítottak pánikszerűnek, az ügyfelek többsége ugyanis a tőzsdei zuhanások ellenére kitart a befektetése mellett, és inkább kivárja a fellendülést.