A rendszerváltás óta nem látott visszaesés jön

A hét elején (március 16-18) végzett felmérésben huszonegy elemző medián előrejelzése szerint 4,5 százalékkal zsugorodik idén a magyar gazdaság, ami a legnagyobb recessziót jelenti a rendszerváltozás óta. A GDP-előrejelzések hónapról hónapra romlottak az elmúlt több, mint fél évben. Csak egy hónapja az elemzők még csak 3,5 százalékos gazdasági visszaesést jósoltak, hat hónappal ezelőtt pedig még növekedést vártak.

Romlottak a kilátások a jövő évre is: a múlt hónapban várt 0,9 százalékos növekedéssel szemben mostmár csak 0,3 százalékos növekedést várnak az elemzők, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy jövőre az idei visszeséssel elért alacsonyabb szinten stagnál a gazdaság.

A többi közép-európai EU-tagország gazdasága (a mély recesszióba zuhant balti államokon kívül) a legutóbbi előrejelzések szerint enyhe növekedésre, vagy a magyarénál kisebb visszaesésre számíthat idén. A régió legfontosabb exportpiaca, Németország visszaesése várhatóan meghaladja majd a négy százalékot, mondta csütörtökön Hans-Werner Sinn, a befolyásos német Ifo kutatintézet elnöke. A magyar ipari termelés az elemzők konszenzusa szerint 14 százalékkal eshet vissza idén. Egy hónappal ezelőtt még csak 9,2 százalékos csökkenést vártak.

A hitelszűkét és a feszes (fiskális és monetáris) politikát tekintve, amelyre (Magyarországon) szükség van, ez nem fest jól – mondta Michal Dybula, a BNP Paribas varsói elemzője. Szerinte nehéz előrelátni, milyen mély lesz a recesszió.

Kamatcsend

A közép-európai jegybankok az ősz óta kamatcsökkentésekkel próbálták segíteni lassuló gazdaságaikat, miközben csökkent az inflációs nyomás. Ez a politika az év elejére azonban komoly dilemmával szembesült. A régió exportfüggő és külföldi finanszírozásra szoruló gazdaságainak stabilitása körül keletkezett aggodalmak a devizák zuhanásához vezettek és ezt a folyamatot gyorsította a jegybankok kamatcsökkentési sorozata. A devizák esése ugyanakkor fokozza a pénzügyi stabilitás iránti aggodalmakat, ezért a régióban több jegybankár is jelezte, hogy a kamatcsökkentésekben lehet, hogy rá kell lépni a fékre.

Bár a gazdaság mélyrepülése miatti bajokat legalább kisrészt kamatcsökkentéssel lehetne enyhíteni, Magyarországon még a kamatemelés lehetősége is felmerült március elejére, amikor a forint rekord mélypontra gyengült az euró ellen, elérve a 317,45-ös szintet és folytatódott a svájci frank elleni gyengülés is. A forint azóta a 300-as szint köré erősödött az euró ellen és valamennyit visszanyert erejéből a svájci frank ellen is, mivel a nemzetközi piacokon nőtt a kockázati étvágy, a svájci jegybank frankot adott el a piacokon és az MNB legalábbis verbálisan beavatkozott a forint védelmében. Piaci intervencióról is voltak pletykák, ezeket azonban senki sem erősítette meg.

Mindezek miatt a magyar kamatemelési várakozás is mérséklődött az elmúlt hetekben, de nem került le teljesen a napirendről. A felmérésben 21-ből 17 elemző szerint a hétfői MNB-ülésen változatlanul 9,5 százalékon marad a jegybanki alapkamat. Három elemző 50-100 bázispontos kamatemelést jósolt, egy elemző szerint pedig az MNB negyed százalékponttal csökkenti kamatait. Több elemző megjegyezte ugyanakkor, hogy a nemzetközi piaci hangulat törékeny, a kamatpolitika továbbra is erősen függ majd a forinttól és egy újabb jelentős árfolyamgyengülés akár kamatemeléshez is vezethet.

Nem várom, hogy 320 fölé gyengülne az árfolyam, így szinten tarthatják a kamatokat (a következő hónapokban) – mondta Németh Dávid, az ING Bank elemzője. De ha nagy lesz a nyomás a forinton, akkor emelniük kell.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz az MNB következő kamatlépése, 11 elemző csökkentést jósolt, hárman emelést és egy elemző azt mondta, hogy az irány a forint mozgásától fog függni. A legtöbb elemző szerint az MNB nem emel kamatot, ha nem lesz nagyon muszáj a forint gyengülése és ennek a pénzügyi stabilitási kockázatai miatt, és a gazdaság rossz kilátásai miatt a kamatok további csökkentése a valószínű, ha a nemzetközi piaci hangulat ezt nem akadályozza meg.

Láthatóan el akarják kerülni a kamatemelést – mondta Fórián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Az alappálya mentén a következő lépés vágás lesz jó fél év múlva. Ha a nemzetközi környezet támogató, lehet, hogy akár már három hónapon belül vágnak, de az is lehet, hogy egy év múlva a kamat ugyanezen a szinten lesz, mint most.

Az elemzői konszenzus szerint az év végéig összesen egy százalékponttal csökkenhet az MNB-alapkamat. Egy hónapja még két százalékpontra láttak lehetőséget az elemzők.

Csökkenő, majd emelkedő infláció

Ami az inflációt illeti, a konszenzus szerint márciusban még enyhén csökkenhet, 2,9 százalékra a februári 3 százalékról, később az év során azonban a várt kormányzati intézkedések miatt emelkedik és decemberre elérheti az öt százalékot. Jövőre újra lassul az áremelkedések üteme az elemzők szerint, de éves átlagos szinten is az MNB és a kormány három százalékos célja felett maradhat az infláció a konszenzus szerint, 3,3 százalékon, 2011-re azonban 2,5 százalékra csökkenhet.

A hóeleji forintzuhanást követően a Monetáris Tanács arra is felhívta a figyelmet, hogy a forint tartósan gyenge szintje már az inflációs cél teljesülését is veszélyezteti.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!