Svájc
–
Olaszország
–
További Magyar cikkek
Nem mozdul a 9,5 százalékos kamat, így döntött a monetáris tanács. A testület azonban 1 százalékpontos emelést is fontolóra vett.
A monetáris tanács változatlanul, 9,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. Ezzel megismételte februári döntését, amikor is háromhónapos agresszív, elemzők szerint elhibázott kamatvágási ciklust állított meg a kamat szinten tartásával.
A múlt hét második felében elemzők között végzett felmérések eredményével egybevág ugyan a jegybank döntése, mivel a válaszadók többsége a kamatszint változatlanul hagyását várta, ám a hétvégi események, Gyurcsány lemondásának felajánlása előre nem látott eseményként alapvetően befolyásolta a piaci várakozásokat, felkavarta a piacot. Mi sem jelzi ezt jobban, mint a forint mai mozgása: az euróval szembeni árfolyam délelőtt széles sávban csapkodott, a reggel 8 óra tájékán 307 fölé szaladt a kurzus, ám 10 óra előtt már 301 közelébe süllyedt az árfolyam. (Ráadásul alig két hete, amikor még tartósan 300 forint fölött járt az euró ára, a piac egyértelműen kamatemelésre tett.)
Azok, akik a múlt hét második felében még a 9,5 százalékos ráta továbbélését valószínűsítették, azt az érvet hozták fel, hogy az MNB még nem akarja ellőni puskaporát, megnézi, hogy az elmúlt két hét piaci likviditásfokozó intézkedések és a verbális intervenció mennyire válik be, mielőtt még a pénzügyi stabilitási szempontból veszélyes szinteken mozgó forint védelme érdekében kamatot emelne. A múlt heti felmérések emiatt vesztettek jelentőségükből, így csupán azokból kiindulni félrevezető lehet.
A ma reggeli első elemzői kommentárokban már jóval hangsúlyosabban jelent meg a kamatnövelés szükségessége. Azok az elemzők, akik már a múlt héten is a monetáris szigorítást sürgettek, azzal indokolták álláspontjukat, hogy a jegybank hitelességi szempontok miatt nem tehet mást, tényleges lépéssel is alá kell támasztania azt a forintvédelmi szándékát, amelyet a két héttel ezelőtti közlemény sugallt. A ma reggeli piaci vélekedések emellett a kormányfői lemondás miatti bizonytalanság forintárfolyamra gyakorolt kedvezőtlen hatását hozták fel további érvként a kamatemelés mellett.
A kamatdöntés bejelentése után alig mozdult a forint árfolyama, halványan gyengült csak. Aztán délután 3 óra után hirtelen beleerősítette a forint, 304 körüli árfolyamról percek alatt 302 alá ment a hazai valuta. A hirtelen erősödésben szerepet játszhattak az ülést követő jegybankelnöki sajtótájékoztatón elhangzottak.
Volt kamatemelési javaslat is
A kamat tartása mellett 1 százalékpontos kamatemelésre vonatkozó javaslatról is tárgyalt a monetáris tanács - mondta a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón Simor András jegybankelnök. Ugyan a nagy többség a kamat szinten tartására voksolt, az, hogy komolyabb mértékű (a piacon akik kamatemelést sürgettek, ők is csak fél százalékpontos szigorítást valószínűsítettek) emelés is felmerült az ülésen, egyértelműen jelzi, hogy az MNB szakított a novemberben indított rendkívül rövid, elemzők szerint hibásnak bizonyult kamatcsökkentési politikájával.
Simor nem lesz kormányfő
Nem keresett meg senki, de ha megkeresnének, akkor sem vállalnám - jelentette ki Simor András jegybankelnök arra az újságírói kérdésre, hogy kapott-e megkeresést a miniszterelnöki posztra, illetve hogy lenne-e kormányfő.
Simor a kamatdöntés indokait sorolva részletesen kifejtette, hogy a gyengülő forint az általános vélekedéssel szemben nem használ a magyar gazdaságnak, az több csatornán keresztül inkább mélyíti a recessziót. Hiszen ugyan az exportőröknek lehet, hogy kedvező a gyenge forint, de a magas devizahitel-állomány miatt a megnövekvő hiteltörlesztések a belső fogyasztás csökkenéséhez vezetnek, és a bankoknak sem jó hosszú távon, ha ügyfeleik gondban lehetnek a kölcsönök törlesztésével - magyarázta a jegybankelnök. A kijelentés fontosságát az adja, hogy korábban az agresszív kamatcsökkentés ellenzői épp ezeket az érveket hozták fel a forintgyengítés, túlzott kamatcsökkentés ellen. Több bíráló is úgy vélte, az MNB-nek be kell látnia, hogy eddig „elnézte" a dolgokat, és fordítania kell a kamatpolitikáján. A mai döntés és a hozzá rendelt kommunikáció arra utal, a jegybank szakított a korábbi álláspontjával, amely megengedhetőnek tartotta a forint gyengülését.
A monetáris tanács indoklása
Az elmúlt hónapokban a globális kockázatvállalási hajlandóság romlása és a közép-kelet európai régió megítélésének változása miatt a forint jelentős mértékben leértékelődött - olvasható a monetáris tanács döntése után kiadott közleményben. A leértékelődés esetleges folytatódása középtávon károsan hatna a pénzügyi közvetítő rendszer tőkehelyzetére, ugyanakkor a kibocsátással kapcsolatban remélt további élénkítő hatása megkérdőjelezhető.
A monetáris tanács megítélése szerint megnőtt a kockázata, hogy az előttünk álló időszakban a gazdaság visszaesése a korábban vártnál erőteljesebb lesz. Az elmúlt év utolsó negyedévében a külső kereslet visszaesése és a hitelezési aktivitás csökkenése jelentős mértékű lassuláshoz vezetett mind a feldolgozóipar, mind a piaci szolgáltatások esetében. A nemzetközi finanszírozási helyzet változásához és a romló jövedelmi kilátásokhoz a lakosság a fogyasztási kiadások visszafogásával alkalmazkodik, ami csökkenti a magyar gazdaság külső finanszírozási igényét.
Az elmúlt hónapokban az infláció az árstabilitásnak megfelelő szintre mérséklődött, emögött azonban ellentétes irányú folyamatok húzódnak meg. A gazdasági visszaesés árazásra gyakorolt fegyelmező hatásának tulajdonítható, hogy a piaci szolgáltatások inflációja immár több egymást követő hónapban is meredeken csökkent. A gyengébb árfolyam begyűrűzése a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek árába azonban növeli a felfelé mutató inflációs kockázatokat. A leértékelődés rövid távon javítja az exportszektor jövedelmezőségét és a belföldi termelők importtal szembeni versenyképességét, ugyanakkor ennek növekedési hatását ellensúlyozhatja, hogy a forint melletti pozíciót vállalt gazdasági szereplők jelentős veszteséget realizálnak. A forint gyengülése visszafogja a bankok hitelezési aktivitását, és a hitelportfolió romlásán keresztül középtávon károsan érintené tőkehelyzetüket is.
A reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának szempontjait mérlegelve a monetáris tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A monetáris tanács a jövőben is törekedni fog arra, hogy megakadályozza a gazdaság fundamentumaitól tartósan elszakadó pénzügyi piaci folyamatok kialakulását. Ennek érdekében készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
