A Tesco őrzi első helyét
További Magyar cikkek
Az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációja folytatódik, a vásárlói igények változásainak megfelelően. Az emberek boltválasztásában ugyanis fő szempont, hogy szeretnének egy boltban megtalálni mindent, amire szükségük van – derült ki a Nielsen piackutató vállalat kutatásából, amit a vállalatok saját közlése, illetve becslések alapján állítottak össze. Keresik a nagy eladóterű üzleteket, amelyek láncai továbbra is terjeszkednek, és hálózataikat átlagosan 10 százalékkal bővítették tavaly, az előző évhez képest. (Hipermarket+szupermarket+diszkont üzlet összesen 1 016 működött tavalyelőtt év végén, és 1 119 múlt év végén).
Jön föl a Spar
A Tesco-Global Áruházak összesen 148 üzletet, köztük 89 hipermarketet működtet az év végi adatok szerint. Ez a hálózat bővítését jelzi; egy év alatt tizenhárom hiper- mellett tizenhárom szupermarketet nyitott. A legnagyobb eladóterű láncok közül a Tesco mellett csak a rangsorban hatodik Auchan terjeszkedett tavaly; a miskolcival tizenegyre növelte áruházai számát. (Idén március végén pedig Maglódon nyitották meg a tizenkettedik Auchant). Múlt évi forgalma 221,7 milliárd forint, ami 4 százalékkal nagyobb a tavalyelőttinél.
A rangsorban negyedik helyre előrelépett Spar a koncentráció egyik motorja. Éves forgalma 374,17 milliárd forintot tett ki tavaly, szemben az előző évi 284,5 milliárddal. A növekedés mértéke 32 százalék. A 29 tagú Interspar hálózatot nem bővítették. Nyitottak viszont tíz új Spar hipermarketet. És ami a forgalom, egyben a piaci pozíció erősödése szempontjából legfontosabb: a Spar Magyarország tavaly nyáron megvette a Plus hálózatot. Ezzel jelentősen erősödött a Spar piaci pozíciója.
A rangsorban második CBA 3038 egysége, a harmadik Coop 5250 és az ötödik utánuk következő Reál 2310 üzlete együttesen a hazai élelmiszerbolt hálózat több mint 10 500 egységet jelenti. Bár a hazai láncok üzleteinek száma nem bővült, így is a teljes magyarországi élelmiszerbolt hálózat több mint felét képviselik. A magyar tulajdonban lévő vállalatok előkelő pozíciója fehér hollónak számít Közép-Európában. Hasonlóan magas forgalmakat, illetve piaci részesedéseket ugyanis régiónk egyetlen más országában sem érnek el hazai tulajdonú láncok.
Két kemény diszkont lánc tavaly helyet cserélt a forgalom alapján összeállított rangsorban. A Lidl szélsebes terjeszkedésével, 17 százalékkal növelte boltjainak számát – összesen 105-re. Forgalma viszont 33 százalékkal bővült a Nielsen becslése szerint, mintegy 164,7 milliárd forintra. Így a Lidl szerepel a 8., míg a Penny Market a 9. helyen. Utóbbi boltjainak száma 163-ról 169-re emelkedett.
Drogériák térnyerése
A drogériák figyelemre méltó térnyerése főleg a Drogerie Markt terjeszkedésének következménye. Ez a bolttípus 24 százalékról 26-ra növelte piaci részesedését a Nielsen által mért 60 háztartási vegyiáru és kozmetikum kiskereskedelmi forgalmából, egyik évről a másikra. A dm boltjainak száma a tavalyelőtti 206 után múlt évben 233 lett. A Rossmann hálózata egyetlen egységgel bővült, 181-re.
A toplista érdekessége, hogy utoljára szerepelnek rajta a Plus üzletek, mivel az eddigi diszkontok zömét Spar szupermarketté alakítják át. Szintén eltűnik a piacról a Héliker, mivel az északkelten erős regionális láncot megvette a Coop. Új játékos viszont az Aldi; működésének első éve még nem teljes; április közepén öt üzlettel lépett be a piacra, és nyolc hónap alatt 40 további egységet nyitott. Idei előretörésének mértéke a lánc terjeszkedésének ütemétől és a vásárlási szokások további változásától függ.
A hagyományos élelmiszerüzletek száma 1400-zal, 19 935-re csökkent tavaly, nagyrészt a vásárlási szokások változása következtében. Leginkább érintettek az 50 négyzetméteres és kisebb üzletek, mert azokból 1100-zal kevesebbet regisztrált a Nielsen december végén, mint egy évvel korábban.
A terjeszkedéssel növekvő boltszám erősen befolyásolja a különböző kiskereskedelmi csatornák forgalmának növekedését is. Amíg a Nielsen által mért 90 élelmiszer és 60 vegyi kategória kiskereskedelmi forgalma értékben átlagosan 6 százalékkal emelkedett tavaly, az előző évhez képest, addig átlag felett a következő csatornák tudtak nőni: szupermarket 14 százalékkal, diszkont 11-gyel, drogéria pedig 12-vel.
A vásárlási szokások érzékelhető változását tükrözi viszont, hogy az utolsó négy hónapban a szupermarketnél csökkent a növekedés üteme, a drogériánál stagnált, a diszkontnál viszont 20 százalékra emelkedett, az előző év utolsó négy hónapjához képest.