A gyenge forint veszélyezteti az árstabilitást

A zuhanó kereslet, a gyors béralkalmazkodás és a globális deflációs környezet ellenére, úgy tűnik, egy jelentősebb devizaleértékelődésre egy kis, nyitott gazdaság inkább árelfogadással reagál - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Januárban még csak találgatni lehetett, hogy milyen mértékben terhelik a fogyasztókra a termelők a költségeket, az év első két hónapjának adatai viszont jelentős áremelkedésről tanúskodtak a nagyrészt külföldről behozott termékeket tartalmazó tartós fogyasztási cikkeknél.

Egy hónap alatt ugyanis - januárban és februárban egyaránt - 5 százalékkal emelkedtek az árak, holott e szegmensben már a 2-3 százalékos növekedés is soknak számít. Az egy év alatti áremelkedés üteme szintén a pozitív tartományba ugrott, s ehhez hasonló magas értéket nem mértek az elmúlt öt évben. Ugyanakkor más területek árképzésére is kihatott a kurzus - tette hozzá Barcza György, a K&H vezető elemzője.

A februári adatok szerint a zöldségek és gyümölcsök árai a szezonalitás által indokoltnál magasabbak voltak, a szolgáltatások drágulási üteménél tapasztalt dezinfláció pedig elapadni látszott. Mindkét esetben - közvetlenül vagy közvetve - a gyenge forint által okozott többletköltségek játszhattak szerepet. Így Barcza szerint, ha nem is kerül még a felszínre az árindexben rejlő dinamika, tavasszal már láthatóvá válik, hogy mennyire gyorsulhat fel az év második felétől az infláció.

A következő hónapok adatai ugyanis egyértelműen megmutatják, hogy a termelők milyen mértékben hajlandóak lenyelni a többletköltségeket. Legközelebb, pénteken, a márciusi adatot teszi közzé a KSH. A Napi-konszenzus a 3 százalékos inflációs célnál alacsonyabb, 2,9 százalékra számít.

A 2006-os költségvetési megszorítást megelőző fél évet leszámítva, Magyarországot a rendszerváltás óta nem jellemezte ilyen alacsony árszint. A feszültségek tavasszal azért maradnak továbbra is rejtve, mivel a fogyasztóiár-indexet az év első felében a recesszión túl még a bázishatás is jelentősen fékezi. Egy éve még 7 százalék körül volt a teljes infláció, elsősorban az élelmiszerek 12 százalék fölötti, a járműüzemanyag 17 százalék körüli drágulása miatt. A bázis viszont visszaüt az év második felétől, s még jobban ráerősít az amúgy is jelen lévő áremelkedésre - fogalmazott Barcza.

Az adó- és járulékemelések ugyancsak lökést adnak az áraknak - tette hozzá Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője. A korábbi adótörvény-tervezetet ugyan visszavonták, a Bajnai-féle adóátrendezés azonban várhatóan nem különbözik majd lényegesen a korábbi tervektől. A forintgyengülésen túli és több terméket érintő drágulást a kereskedők a gyenge kereslet miatt csak részben tudják áthárítani a vásárlókra, a várható járulékcsökkentés azonban ezt részben kompenzálhatja.

A második félévben látványosan kibontakozó folyamatok a fogyasztói kosár árának növekedését okozzák, amit azonban bizonyos tényezők részben képesek kompenzálni. A gázár- és távhőtámogatások csökkentése várhatóan meredek gázárcsökkenéssel párhuzamosan megy végbe, s így a nem támogatottaknál árcsökkenésre lehet számítani, míg a támogatottaknál nem változnak lényegesen a fizetett díjak. A gázárcsökkenés ráadásul más energiahordozók árát is kedvezően befolyásolja. A jövő évi kilátások jelentős részben szintén a forint árfolyamától függnek. Az euróval szembeni 230-as kurzus ugyan sokat segített a dezinflációs folyamat felgyorsításában, de az ennél jóval gyengébb szintek még nem gátolták volna a jegybank inflációs céljának elérését. A mostani árfolyam azonban már veszélyezteti az árstabilitást.

Az inflációs pálya a gyenge forint miatt magasabban húzódik majd, mint azt az MNB a februári jelentésében, illetve az ahhoz hasonló IMF-előrejelzés prognosztizálta - mondta Bebesy. Amennyiben a jegybank reagál, vagy ha a piac jól fogadja a benyújtott költségvetést, akkor a kurzus fokozatosan 270-280-ig erősödhet, s így tarthatóvá válhat 2010-ben a 3 százalékban megjelölt jegybanki inflációs cél - véli Barcza. Ennél gyengébb árfolyam mellett azonban 4 százalékos lehet az éves átlag. A Napi-konszenzus 2009 egészére 3,8 százalékkal, míg jövőre 3,7 százalékkal számol.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!