Hortenzia, Gergő
-1 °C
8 °C

A gyenge forint veszélyezteti az árstabilitást

2009.04.08. 07:32
Idén az év első felében a recesszió és a kedvező bázishatás következtében három százalék alatt lesz az áremelkedés üteme, s ez megfékezi a dráguló importtermékek hatását, azonban a második félévtől a várható adóváltozások és az alacsony bázis újabb lökést adhatnak a drágulásnak.

A zuhanó kereslet, a gyors béralkalmazkodás és a globális deflációs környezet ellenére, úgy tűnik, egy jelentősebb devizaleértékelődésre egy kis, nyitott gazdaság inkább árelfogadással reagál - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Januárban még csak találgatni lehetett, hogy milyen mértékben terhelik a fogyasztókra a termelők a költségeket, az év első két hónapjának adatai viszont jelentős áremelkedésről tanúskodtak a nagyrészt külföldről behozott termékeket tartalmazó tartós fogyasztási cikkeknél.

Egy hónap alatt ugyanis - januárban és februárban egyaránt - 5 százalékkal emelkedtek az árak, holott e szegmensben már a 2-3 százalékos növekedés is soknak számít. Az egy év alatti áremelkedés üteme szintén a pozitív tartományba ugrott, s ehhez hasonló magas értéket nem mértek az elmúlt öt évben. Ugyanakkor más területek árképzésére is kihatott a kurzus - tette hozzá Barcza György, a K&H vezető elemzője.

A februári adatok szerint a zöldségek és gyümölcsök árai a szezonalitás által indokoltnál magasabbak voltak, a szolgáltatások drágulási üteménél tapasztalt dezinfláció pedig elapadni látszott. Mindkét esetben - közvetlenül vagy közvetve - a gyenge forint által okozott többletköltségek játszhattak szerepet. Így Barcza szerint, ha nem is kerül még a felszínre az árindexben rejlő dinamika, tavasszal már láthatóvá válik, hogy mennyire gyorsulhat fel az év második felétől az infláció.

A következő hónapok adatai ugyanis egyértelműen megmutatják, hogy a termelők milyen mértékben hajlandóak lenyelni a többletköltségeket. Legközelebb, pénteken, a márciusi adatot teszi közzé a KSH. A Napi-konszenzus a 3 százalékos inflációs célnál alacsonyabb, 2,9 százalékra számít.

A 2006-os költségvetési megszorítást megelőző fél évet leszámítva, Magyarországot a rendszerváltás óta nem jellemezte ilyen alacsony árszint. A feszültségek tavasszal azért maradnak továbbra is rejtve, mivel a fogyasztóiár-indexet az év első felében a recesszión túl még a bázishatás is jelentősen fékezi. Egy éve még 7 százalék körül volt a teljes infláció, elsősorban az élelmiszerek 12 százalék fölötti, a járműüzemanyag 17 százalék körüli drágulása miatt. A bázis viszont visszaüt az év második felétől, s még jobban ráerősít az amúgy is jelen lévő áremelkedésre - fogalmazott Barcza.

Az adó- és járulékemelések ugyancsak lökést adnak az áraknak - tette hozzá Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője. A korábbi adótörvény-tervezetet ugyan visszavonták, a Bajnai-féle adóátrendezés azonban várhatóan nem különbözik majd lényegesen a korábbi tervektől. A forintgyengülésen túli és több terméket érintő drágulást a kereskedők a gyenge kereslet miatt csak részben tudják áthárítani a vásárlókra, a várható járulékcsökkentés azonban ezt részben kompenzálhatja.

A második félévben látványosan kibontakozó folyamatok a fogyasztói kosár árának növekedését okozzák, amit azonban bizonyos tényezők részben képesek kompenzálni. A gázár- és távhőtámogatások csökkentése várhatóan meredek gázárcsökkenéssel párhuzamosan megy végbe, s így a nem támogatottaknál árcsökkenésre lehet számítani, míg a támogatottaknál nem változnak lényegesen a fizetett díjak. A gázárcsökkenés ráadásul más energiahordozók árát is kedvezően befolyásolja. A jövő évi kilátások jelentős részben szintén a forint árfolyamától függnek. Az euróval szembeni 230-as kurzus ugyan sokat segített a dezinflációs folyamat felgyorsításában, de az ennél jóval gyengébb szintek még nem gátolták volna a jegybank inflációs céljának elérését. A mostani árfolyam azonban már veszélyezteti az árstabilitást.

Az inflációs pálya a gyenge forint miatt magasabban húzódik majd, mint azt az MNB a februári jelentésében, illetve az ahhoz hasonló IMF-előrejelzés prognosztizálta - mondta Bebesy. Amennyiben a jegybank reagál, vagy ha a piac jól fogadja a benyújtott költségvetést, akkor a kurzus fokozatosan 270-280-ig erősödhet, s így tarthatóvá válhat 2010-ben a 3 százalékban megjelölt jegybanki inflációs cél - véli Barcza. Ennél gyengébb árfolyam mellett azonban 4 százalékos lehet az éves átlag. A Napi-konszenzus 2009 egészére 3,8 százalékkal, míg jövőre 3,7 százalékkal számol.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?