Alig használják a netet a kiscégek

A cégek tevékenysége is befolyásolja, hogy a céges honlap sokoldalúságára milyen mértékben van szükség, azonban a saját lehetőségeit legjobban kihasználó, a kor igényeinek megfelelő site azonban minden körülmények között vonzóbb, és vonzóbbá teszi a céget, mint egy régóta porosodó, statikus honlap. Saját környezetében komoly versenyelőnyhöz juthat bármilyen cég, amely hajlandó versenytársainál nagyobb energiát fordítani internetes megjelenésére. Különösen most, a válság okozta újrarendezési folyamatokban fontos a tudatos internetes jelenlét. Az átgondoltan megszerkesztett honlapok nem csupán marketing-kommunikációs célokat szolgálnak, hanem magát a tevékenységet viszik fel az internetre, például lehet róluk terméket vagy szolgáltatást is rendelni. Az online tudatosságot azonban érdemes ennél is szélesebb spektrumban vizsgálni, ide értve például, hogy mennyire ügyelnek a kkv-k a interneten való böngészés során az adataik védelmére.

Nem a méret a lényeg

A Pont ez Holding Kft. megbízásából, a Publicus Research által készítette kutatás szerint a kkv szektor vállalatainak 87 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel. Ezen eredmények olvasásakor azonban figyelembe kell venni, hogy a megkérdezés részben eleve online történt, így ebbe az irányba „húznak" az adatok.

Az összes megkérdezett kis- és közepes vállalkozás közül 68 százaléknak van saját honlapja. E téren a budapesti cégek állnak a legjobban, 85 százalékuk rendelkezik honlappal, a megyei jogú városokban 76 százalék, míg az ezeknél kisebb településeken csupán 64 százalék ez az arány. Nem meglepő, hogy az egyéb infrastrukturális különbségekhez hasonlóan a fővárosból a vidék felé haladva egyértelmű az ellátottságban mutatkozó csökkenő tendencia. Hasonlóan látványos különbségek mutatkoznak az árbevétel szerinti megosztás mentén. Míg a 10 millió forintnál kevesebb éves bevétellel rendelkező cégek közül 38 százalék rendelkezik honlappal, addig a 10 és 25 millió forint közötti árbevételű cégek esetében 63 százalékos ez az arány, majd az árbevétel növekedtével egyenletesen nő.

Pedig a korábban említett újrarendeződés szempontjából is fontos, hogy az internetes megjelenés kifejezetten olyan terület, ahol nem a méret a lényeg. A nagyokhoz képest rugalmasabb, sokszor kreatívabb és nagyobb innovációkra képes kis cégek ebben lekörözhetnék a nagyokat, mint azt számtalan példa mutatja.

Túl az általános információkon

A céges honlap léte önmagában 10 évvel ezelőtt még elegendő lehetett a piaci előnyhöz, ma már azonban kevés: a cégek négyötöde (84 százaléka) mégis leginkább tájékoztatásra használja vállalati site-ját, ebben a szegmensben csak minden harmadik (38 százalék) piaci szereplő igyekszik új ügyfeleket szerezni a világhálón való megjelenésen keresztül.

Tíz hazai kkv cég közül nyolc statikus honlapot tart fenn, elsősorban általános információkat közöl, és ritkán frissül. Mindössze a honlapok egyötödéről mondható el, hogy kereskedési vagy szolgáltatási folyamat integrált része,azaz termék, vagy szolgáltatás rendelhető róla. Mint említettük, tevékenység, termék- és szolgáltatásfüggő, hogy melyik honlapot mivel érdemes „felhasználóbarátabbá" tenni, de az eredmények alapján mégsem unalomig hangoztatott közhely, hogy a fejlődés irányát egyértelműen a dinamikus, az általános információkon túlmutató tartalmat nyújtó céges honlapok jelölik.

Materiális kérdés a saját domain

Saját domaint bárki néhány perc alatt, néhány ezer forintért szerezhet. Ennek megfelelően az összes megkérdezett vállalat 75 százaléka rendelkezik saját domainnel, azaz többen, mint akiknek saját honlapja van. A saját domain az elért vállalati kör 7 százalékának ezek szerint legfeljebb levelezésre, esetleg egy későbbiekben tervezett saját site létrehozásához kell.

A saját domainnel rendelkezés a fővárostól a kisebb települések felé haladva egyre kevésbé jellemző. A saját domain a „filléres" költsége ellenére a hazai kkv-szektorban materiális kérdés: a nagyobb árbevételű cégek körében elterjedtebb. A 10 millió forintnál alacsonyabb árbevételű cégek 61, a 10 és 25 millió forint közötti árbevétellel rendelkező vállalatok 76, a 26 milliónál is nagyobb árbevételű gazdasági szervezeteknél pedig 80 százalék fölötti a domain-ellátottság.

Figyelnek az adatbiztonságra

A vírusirtó – úgy tűnik – a piaci szereplők számára nem pénzkérdés; gyakorlatilag minden internethozzáféréssel rendelkező cégnek van vírusirtója. Az összes megkérdezett cégvezetők elhanyagolható hányada, mindössze 3 százaléka állította, hogy munkatársai védekezés nélkül interneteznek. Meglepő, és feltételezhetően a vírusirtó szoftver problémamentes működésére utal, hogy a kutatásba bevont vállalati első emberek 14 százalékának fogalma sem volt róla, hogy cégénél használnak-e biztonsági alkalmazásokat.

Ugyancsak a biztonság, a tudatos internethasználat kérdése, hogy van-e a cégnek spamszűrő rendszere, mely távol tartja a kéretlen hirdetéseket, leveleket és az adathalászokat. Minél nagyobb egy cég és minél több címmel rendelkezik, annál tömegesebben árasztják el a hálózatot az illetéktelen levelek, ez a hálózat lelassulásához, túlterheltségéhez is vezethet. Az összes megkérdezett cég valamivel több, mint fele (55 százalék) rendelkezik spamszűrővel. Ebben a kérdésben is Budapesten jobb a helyzet, a fővárosban tízből hét (71 százalék) cég rendelkezik spamszűrő szoftverrel vagy szolgáltatással. A megyei jogú városokban már 58 százalék, míg a kisebb településeken 52 százalék ez az arány.

Válságban kell fejleszteni

A kutatás eredményeiből kitűnik, hogy IT területen összességében komoly fejlesztési potenciál van a hazai kkv–szektorban, a tárgyalt szempontok mindegyikében komoly lemaradásban vannak. Bár a mostanihoz hasonló válságos időszakokban a cégvezetők szeme előtt érthető módon nem az IT fejlesztési tervek lebegnek, azt is figyelembe kellene venni, hogy éppen a kiéleződő versenyhelyzetekben jelent óriási pluszt a biztonság, a kommunikáció, vagy az "önmagáért beszélő" weblap, ami új ügyfeleket és megrendelőket képes megszólítani. Az IT-fejlesztések a hasznukhoz képest alacsony beruházásokkal, mégis komolyan lendíthetnek egy cég kommunikációján, nem beszélve a komolyabb fejlesztésekről, mint például vállalatirányítási rendszerek, vagy a racionalizálást, a dokumentációt, a megfelelő tudásmenedzsmentet szolgáló szoftverek bevezetése.

A válság, a gazdasági fejlődés megtorpanása lehetőséget kínál arra, hogy az infrastrukturális hátterükhöz képest a rövidtávú haszonmaximalizálás érdekében gyakran a fenntarthatatlanságig előreszaladt kis- és középvállalkozások rendezzék soraikat.