Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Magyarországon is bevezetnék az Európa tizenegy országában már futó roncsprémium programot. A tervezetet a gazdasági minisztérium készíti elő, és az a lényege, hogy az a fogyasztó, aki lecseréli régi autóját egy újra, az a következő évi személyi jövedelemadójából háromszázezer forintos visszatérítést kapna. Vagyis az állam nem rögtön utalná a támogatást, mint Németországban, vagy Szlovákiában – ahol már a használtautó-becserélési program második körénél tartanak, annyira népszerű –, hanem csak jövőre.
Ez a jelenleg katasztrofális állapotban lévő államháztartás szempontjából nézve érthető is, így az államnak nem rögtön kellene kifizetnie a támogatást, hanem csak jövőre. Kérdés, hogy a halasztott állami támogatás is annyira ösztönözné-e a keresletet, mint az azonnali.
Mi az a fizetési mérleg és folyó fizetés mérleg?
Egy ország pénzügyi helyzetének egyik indikátora a nemzetközi fizetési mérlege. Ez felöleli a külfölddel kapcsolatos összes gazdasági ügyletet. A fizetési mérlegnek két alapvető része van. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg. A folyó fizetési mérleg a termékek és szolgáltatások ki- és beáramlását foglalja magában a transzferekkel együtt. (A transzfer a kormányzat által az egyéneknek ellenszolgáltatás nélkül juttatatott kifizetés, vagyis negatív adó. Ilyen például a társadalombiztosítási kifizetés vagy a munkanélküli segély.) A tőkemérleg a vagyonelemek vásárlását és értékesítését összesíti. A folyó fizetési mérleg a következő tételekből áll: áruforgalom (kereskedelmi mérleg), szolgáltatások, tőkejövedelmek, egyoldalú transzferek. A tőkemérleg a forrásbevonások és forráskihelyezések mérlege. Amikor a fizetés mérleg hiányáról vagy többletéről beszélünk, akkor a folyó fizetés mérleg egyenlegéről beszélünk, mert a teljes fizetési mérlegnek nincs egyenlege, mivel a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlegének összege mindig zérus.
A roncsprémium bevezetésekor azt is figyelembe kell venni, hogy a magyarországi autókereslet inkább az autóimportot ösztönzi, és nem a hazai autógyártást, mivel kész autót csak az Audi és a Suzuki gyár rak össze. A Suzuki modellek és az Audi TT részesedése az itthon vásárolt új autóknak viszont maximum az egy ötödét teszi ki. Vagyis az autókereslet állami pénzből történő ösztönzése elsősorban az autóimportőröknek kedvezne.
Alig van kereslet az itthon gyártott autókra
A nagy autóipari adatszolgáltató, a Jato Dynamics számai alapján Magyarországon 2006-ban
180 050, 2007-ben 171 224, 2008-ban 152 884 új autót értékesítettek. Az első negyedévben 22 380 új személyautó kapott rendszámot, 43,5 százalékkal, illetve 17 241 darabbal kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában.
A Magyarországon gyártott Suzuki modellekből 2006-ban 32 638 darabot, 2007-ben 32 338-at, tavaly 22 341 darabot adtak el belföldön, derül ki a Suzuki Zrt. honlapján közzétett adatokból. Vagyis a belföldi újautó-keresletnek tizenöt-húsz százalékát adják az itthon gyártott Suzuki modellek. (A vállalat külföldre 2006-ban 131 577, 2007-ben 202 121, 2008-ban 259 683 Magyarországon összeszerelt modellt exportált).
Mi az a kereskedelmi mérleg?
A folyó fizetési mérleg egyik tétele tehát az áruforgalom, más néven a kereskedelmi mérleg, amit még külkereskedelmi mérlegnek is emlegetnek. Ez tartalmazza az áruimportot és -exportot. Ez főleg elsődleges termékekből és feldolgozóipari termékekből áll. Régmúlt korokban a merkantilisták a külkereskedelmi többletet szorgalmazták, vagyis az export többletét az importtal szemben, és ezt nevezték „kedvező” kereskedelemi mérlegnek. Ez a felfogás a mai napig hat, hiszen sok ország szeretne külkereskedelemi többletet elérni. Manapság azonban a közgazdászok mellőzik ezeket a jelzőket, mert a külkereskedelmi hiány nem feltétlenül káros. Ha jó a tőke hazai termelékenysége, és a tőkeeszközök behozatalára felvett külföldi kölcsön hosszú távon növeli a nemzeti jövedelmet, akkor megengedheti magának egy ország, hogy nagy legyen a külkereskedelmi hiány. Magyarország természetesen nem ez az ország.
Az esztergomi Suzuki-gyáron kívül még a győri Audi-üzemben szerelnek össze kész autót, az Audi TT modellt, amelyből 2008-ban összesen 39 darabot értékesítettek belföldön: Audi TT Coupé-ből 29 darabot, a TT Roadsterből tíz darabot adtak el itthon, tudtuk meg az Audi TT modelleket forgalmazó Porsche Hungariától. Vagyis 2008-ban az itthon értékesített 152 884 új autóból 39 darab itthon gyártott Audi TT volt, 22 341 pedig Esztergomban gyártott Suzuki modell, tehát tavaly 130 504 új autót importáltak Magyarországra. Ezekből az adatokból egyértelműen látszik, hogy a magyarországi új autók iránti keresletnek mindössze tizenöt-húsz százalékát teszik ki az itthon gyártott személygépkocsik, vagyis a támogatás tényleg azt jelentené, hogy a kormány közpénzből támogatja az autóimportőröket.
Erkölcsi kötelesség európai testvéreink felé
A helyzet azonban csak első átgondolásra ilyen egyszerű. Két érv szólhat mégis a roncsprémium hazai bevezetése mellett. Az egyik morális érv. Mivel az Európai Unió tagja vagyunk, ahonnan ráadásul jelentős támogatásokat kapunk, a közös, éppen hanyatlófélben lévő európai autópiac érdekében illene nekünk is gesztusokat tennünk. Vagyis ha ezt a programot számos európai országban bevezették, akkor nekünk is össze kellene hangolnunk politikánkat európai testvéreinkkel.
A mi költségvetési helyzetünk viszont sokkal rosszabb, mint mondjuk Németországé vagy Szlovákiáé, vagyis egyáltalán nem várható el tőlünk, hogy ugyanazokat a fiskális lépéseket tegyük meg, mint ők, hangsúlyozza Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Ráadásul mozgásterünk sincs hozzá, a költségvetési hiányt már így is rég elengedte a kormány, nem lehet rajta tovább lazítani.
Az autóipari beszállítóknak jó lenne
Leépítenek a beszállítók
Eddig összesen 63 autóipari cégről érkezett létszámleépítési bejelentés az index elbocsátásszámlálójára, a szektorból elbocsátott foglalkozatatottak száma Magyarországon 11 209 fő.A másik indok, ami a program mellett szólhat, hogy Magyarországon elég jelentős mennyiségű elektrotechnikai és egyéb autóalkatrész-gyártó vállalat van – például a Denso, a Bosch – , vagyis olyan autóipari beszállítók, akik exportra termelnek, így az importot ösztönző állami támogatás végül is a hazai vállalatoknak is jót tenne. A kérdés csak az, hogy a magyarországi autóipari beszállítók termelnek-e annyi értéket, amennyi érdemben hozzájárulna az ország kibocsátásához. Éves szinten a járműipar a GDP három százalékát adja, amiből olyan 2,5- 2,7 százalékot tesz ki az autóalkatrész-gyártók termelése – amiben már a motorgyártás is benne van –, mondta el megkeresésünkre Bogdanovics László, a Magyar Járműalkatrészgyártók Szövetségének elnöke.
A fizetési mérleg számvitele
Ha egy ügylet külföldi valutát hoz az országnak, követel tételként, azaz pluszként könyvelik el. Ha az ügylet külföldi valuta kiadásával jár, a tartozik oldalra, negatív bejegyzésként vezetik be a mérlegbe. Az export általában követel, az import tartozik tétel. Tehát például a szlovák sajtok behozatalát a tartozik oldalra könyvelik, mivel euróban kell fizetni értük.
Továbbá a mi elsősorban exportra termelő autóipari beszállítóink termékei iránti keresletet értelemszerűen már az is élénkíti, ha a többi európai ország bevezeti a roncsprémiumot. De ekkor megint visszaértünk az erkölcsi dilemmához, hogy nem csak potyautasként kellene az európai piacra termelő autóipari beszállítóinknak részesedni az európai autókereslet növekedésből, amit a külföldi fogyasztók támasztanak a külföldi roncsprémiumprogramokkal.
Nagyobb lenne a kereskedelmimérleg-hiány és a külső adósság
Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy az import növekedése a kereskedelmi mérleg hiányát és az ország külső adósságát is növelné, ami nem tüntetne fel minket jó színben a külföldi befektetők előtt. (A külső államadósság a nemzetgazdaság, tehát az állam, a vállalatok és a magánszemélyek együttes, a külföld felé fennálló adósságát jelenti.)
Magyarország számára a feladat az államadósság és a külső adósság csökkentése a GDP arányában, azért, hogy helyreálljon a befektetők bizalma az ország iránt, és javuljon az ország hosszú távú szuverén adósbesorolása. Az államilag ösztönzött fogyasztás- és importnövelés nem ebbe az irányba mutat, mondta el Kondrát Zsolt.
Az MKB vezető elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a válság elhúzódik, akkor a roncsprémiumprogram csak fokozhatja a jövőbeli keresletkiesést, mert azok, akik most a program hatására autót vásárolnak, csak előre hoznak egy olyan vásárlást, amit egyébként későbbre halasztanának. Ha egy-két negyedév alatt nem indul növekedésnek a világgazdaság, hanem elhúzódik a recesszió, a programok kifutásával még nagyobb lesz a keresletetkiesés az autópiacon.
Csökkenteni kell az importot, nem ösztönözni
Hasonlóan érvelt a K&H vezető elemzője, Barcza György is, aki szintén ezt a két dolgot hozta föl a roncsprémium bevezetése ellen, vagyis hogy egyrészt a program hatására a fogyasztás előrehozása csak még nagyobb kereslet-visszaesést eredményezne az autópiacon hosszú távon: hiszen minden egyén egy adott összeget fogyaszt el élete során, így a jelenbeli túlfogyasztás a hosszú távú fogyasztást vetné vissza, még tovább mélyítve a recessziót.
Másrészt Magyarország egyik fő problémája éppen az, hogy a magánszemélyek és a cégek túlzott hitelfelvétele miatt túl nagy a belföldi kereslet, amitől túl sokat importálunk, ezáltal pedig nő a már említett kereskedelmimérleg-hiány és a magánszemélyek, valamint a vállalatok hitelállománya, azaz a nemzetadósság, és az államadósság is, egyszóval a külső adósság.
A külső adósság és a folyó fizetési mérleg összefüggése
A folyó fizetési mérleg hiányát úgy lehet csökkenteni, hogy az állam kölcsönt vesz fel. Amikor külföldről veszünk fel hitelt a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozására, akkor az állam kötvényeket és kincstárjegyeket ad el külföldre. Vagyis a folyó fizetési mérleg hiánya – ami eredhet abból, hogy az egyik tétele, mondjuk, a kereskedelmi mérleg (áruforgalom) mínuszban van – növelheti az államadósságot. A külső államadósság tehát a folyó fizetési mérleg negatív egyenlege nyomán halmozódik fel.
Tehát a kormány egyik fő feladata az lenne, hogy szűkítse a belföldi keresletet a túlfogyasztás visszaszorítására, amihez az csökkenteni kell az importot, nem még jobban ösztönözni egy állami támogatással, tette hozzá Barcza György.
A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségét is szerettük volna megkérdezni, mit gondolnak a roncsprémium bevezetéséről, de azt mondták, hogy ők nem nyilatkoznak ebben az ügyben. A Gépjárműimportőrök Egyesülete értelemszerűen a roncsprémium bevezetése mellett lobbizik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
