Egy hónapra 25 százalékra nő a távhő áfakulcsa

A Bajnai-kormány benyújtotta azokat a módosításokat a 2009-es adócsomaghoz, amelyekkel a saját szája íze szerint formálja át az idei adópakkot. A parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának ülésén hivatalosan bizottsági módosító indítványokat terjesztettek be az adócsomaghoz, valójában azonban azok az új kormány elképzeléseit tükrözik.

Három hónap, három áfakulcs a távhőre

Az egyik módosító indítvány – ahogyan a minap a miniszterelnök is bejelentette – a 20 százalékos normál áfakulcsot a Gyurcsány-féle elképzeléssel szemben nem 23 százalékra srófolná, hanem 25 százalékosra, ám ezt kiegészítené egy 18 százalékos kedvezményes kulccsal is. Utóbbi alá a tej és tejtermékek, a kenyér és pékáru, valamint a távhőszolgáltatás tartozna. Az áfaváltoztatás idén július 1-jétől lépne életbe, kivéve a távhő esetében. Az Európai Uniónak is jóvá kell hagynia azt, hogy a távhő adókulcsa módosuljon, így vélhetően csak augusztus 1-jétől fog lejjebb menni a távhő áfája 18 százalékra – derül ki a módosító indítvány indoklásából. De ez azt is jelenti egyben lapunk megítélése szerint, hogy a távhő áfája furcsamód egy hónapon keresztül, idén július 1.-július 31. között 25 százalékra megy fel, és utána esik 18 százalékra.

Augusztus 1-je egy másik ügyben is előjön. A kormány már idén visszavágná a táppénz mértékét, mégpedig úgy, hogy a 2 évnél hosszabb biztosítási jogviszony (gyakorlatilag munkaviszony) esetén a fizetés 70 százaléka helyett 60, két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén pedig a mai 60 helyett 50 százalékot kap a táppénzre kiírt alkalmazott. Ez augusztus elsejétől lenne így. Ahogyan az is, hogy a baleseti táppénz mértéke az eddigi 100 százalékról a kereset 90 százalékára mérséklődne.

A kormány mai korrekciós pakkja a 2010-es adóváltoztatásokat teljesen kiveszi a parlament előtt heverő adócsomagból. Azt, hogy pontosan hogyan kívánja átszabni a társasági adószabályokat, a személyijövedelemadó-táblát, a járulékrendelkezéseket, majd egy másik törvényjavaslatban fogja a parlament elé terjeszteni a kabinet – ahogyan azt pár napja már kommunikálja a kormányzat.

A mai adómódosítók egyike egy a Gyurcsány-kormány másik tervét is semmissé teszi. Az előző kormány idén szeptembertől bevitte volna a családi pótlékot az adórendszer alá, ami azt eredményezte volna, hogy az átlagbérnél (durván havi 140-150 ezer forintnál) többet keresők a családi pótlék után adózta volna. Ezt a mostani kormány másképp gondolja, ezért nem is vezetik be ezt idén. Hogy pontosan mit is kezd a kabinet a családi pótlék ügyével, az néhány héten belül fog kiderülni.

180 napig lehet visszakérni az áfát

A kormány egy aktuális kérdésben is lép. Ma meszelte el az Európai Bíróság a magyar államot egy korábbi áfaszabály miatt, aminek következtében az államnak vissza kell adnia a cégeknek visszajáró, pár tízmilliárd forintnyi áfát. A kormány rendelkezne ennek mikéntjéről. Ha elfogadják ezt a módosító indítványt az adócsomag zárószavazását, valamikor két-három hét múlva, akkor a vállalkozásoknak 180 napjuk lesz arra, hogy visszakérjék a szóban forgó összeget. (Pontosabban, az Európai Bíróság mai ítéletének napjától, vagyis mától ketyeg az óra, a 180 nap.) A cégek egy önellenőrzés keretében kérhetik vissza a korábban levonni nem engedett áfát, az APEH-nek pedig az önellenőrzés benyújtásának napjából számítva 30 napja van arra, hogy a jogosan visszakért áfát visszaadja az érintett vállalkozásnak, gazdálkodó szervezetnek. Az összeget kamattal növelten kell visszaadni, szól a módosító indítvány, de nem a jegybanki kamat kétszeresének megfelelő kamattal növelten (ahogyan az adóhiány, késedelmes adóbefizetés esetén érvényben van), hanem csak a jegybanki alapkamat mértékének megfelelő kamattal növelten.

A jövőben egyébként a fenti forgatókönyv alapján kell eljárni, ha akár az Európai Bíróság, akár az Alkotmánybíróság semmisít meg egy olyan adószabályt, amelyből az adóalanyoknak kára származott.