Tehetetlenek az offshore cégekkel szemben

Az adóhatóság ma lényegében tehetetlen azokkal az offshore cégekkel szemben, amelyek olyan államban vannak bejegyezve, amelyekkel nincs Magyarországnak kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodása. Ebbe a kategóriába nem tartoznak bele az európai államok, sokkal inkább a karibi térség szigetei.

A feladat azért megoldhatatlan a gyakorlatban, mert egyezmény híján eleve reménytelen, hogy bármilyen adathoz hozzájusson a hatóság: sem a tulajdonosi háttér, sem a társaság tevékenysége nem lesz hozzáférhető. Az sem segíti a hatóság dolgát, hogy nincs az offshore társaságokkal kapcsolatos nyilvántartása, vagyis csak a cégbírósági adatokból lehet kiindulni. Ez azonban kizárólag az anya-leány viszonylatokba enged bepillantást, aminek alapján 1700-ra tehető a magyarországi gyökerekkel rendelkező offshore cégek száma.

Ennél azonban sokkal több ilyen társaság van, a becslések szerint évente hét-nyolcszázat alapítanak magyar adózók. A jövedelmek offshore-területre menekítése ellen fel lehet ugyan lépni, ám ezek a kapuk véglegesen nem zárhatók be. A kormány által meglebegtetett szigorítás mellett, amely forrásadó alá vonná nemcsak a behozott, hanem a kivitt jövedelmeket is, más módszerek is vannak. Ezek körébe tartozhat például egy feketelista felállítása az offshore-területekről - ez az OECD nem együttműködő adózókat tartalmazó listája alapján épülhetne fel.