Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Mindezt ráadásul számukra kifejezetten kedvező környezetben teszik, hiszen a fejlesztési boom nyomán idén piacra zúduló, az előrejelzések szerint 250-300 ezer négyzetméternyi új irodaterület meglehetős rugalmasságra készteti a bérbeadókat.
A fogadókészség a tárgyalásokhoz tehát adott, ám ennek mértékét minden szakértő kicsit másként ítéli meg. Borbély Gábor, a CB Richard Ellis vezető elemzője úgy látja, a futamidő közben karcsúsításra kényszerülő cégek leginkább az albérletbe adással próbálkoznak, s ebbe a folyamatba csak ritkán vonnak be tanácsadókat. Ilyenkor néha egészen alacsony, akár csak az üzemeltetést fedező díjat is elfogadnak feleslegessé vált területeikért, hogy legalább ennyivel csökkenthessék kiadásaikat. Ha az irodaház amúgy telített, a bérbeadó is segít új bérlőt szerezni a helyben bővülni szándékozók körében.
A bérbeadók nyitottságát a feltételek újratárgyalására a DTZ szakértői is tapasztalják, s mint azt Stephen Morris irodaügynökségi vezető elmondta, az irodaház-tulajdonosok inkább hajlanak a kölcsönös megegyezésre, mintsem megkockáztassák, hogy a bérlő ne tudja folytatni működését. Ugyan véleménye szerint az albérletbe adás még nem terjedt el, azonban elkerülhetetlennek tartja, hogy fél-háromnegyed éven belül jellemzővé váljon ez a gyakorlat. Mivel a bérlők elégedettsége a bérbeadók érdeke is, így várhatóan nagy részük segítséget nyújt az albérlőkeresésben.
Praktikák
A területcsökkentési kényszer hullámokban éri el a bérlőket, például az it-szektorhoz tartozó és a telekommunikációs cégek még nem nagyon érintettek a válságban, így akár terjeszkedni is szeretnének, míg a tanácsadók és auditor társaságok már erősen az összehúzódás stádiumában vannak. Számukra megoldás lehet, ha az adott bérleti szerződést felbontják, és egy kisebb területre, de hosszabb távon újra elkötelezik magukat, így a területspóroláson túl az évekkel ezelőtt megállapított bérleti díj azóta indexált értékénél alacsonyabb tarifával jöhet létre az egyezség. Ez a változat a bérbeadónak is kedvező, mivel így újabb hosszú távú bérlőt tudhat az ingatlanában.
Ha a kényszer miatt kialkudott albérleti díj a piacinál jóval alacsonyabb szintre kerül, az lejjebb nyomhatja a bérleti díjakat, ezért sok bérleti szerződésben kikötik, hogy az albérletbe adás csak az aktuális bérleti díjakon történhet - persze az eredeti bérlők ki is egyenlíthetik az albérleti díj és a fő szerződésben szereplő bérleti díj közti különbséget a tulajdonos felé.
Tilki Róbert, a GVA Robertson ügyvezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy albérletbe adásra rendszerint csak a nagy területet elfoglalók képesek, a pár száz négyzetméteres helyiségek megosztása fizikailag nem megoldható. Tapasztalatai szerint a cégek inkább a lejáró szerződéseknél próbálnak kisebb területet megszerezni, s a költözéseknél inkább az iroda minőségéhez, mintsem a lokációhoz ragaszkodnak. Tilki úgy látja, a szerződések újratárgyalására, a bérleti díj csökkentésére, átütemezésére vagy a területek visszaadására az erős, nagy helyigényű, hosszú távon elkötelezett bérlők esetében nyitottabbak a bérbeadók.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
