Inflációkövető kötvénnyel csábít a kincstár

Május 18-ától kínálják a kisbefektetőknek az új, Prémium Államkötvény névre keresztelt, az infláció felett 6 százalékpontnyi kamatprémiumot fizető értékpapírokat. Kezdő kamatuk a 2008. december és 2007. december közötti időszak inflációs adata alapján 3,5+6, azaz 9,5 százalék lesz, a kamatot mindig az év végi statisztika alapján, január végén, utólag fizetik - tudta meg a Napi Borbély László Andrástól, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettesétől.

A futamidő nem egészen három év, 2011. január végéig tart. A kötvényeket kizárólag hazai magánbefektetők vehetik meg, a konstrukciót is így alakították ki: a címlet mindössze 1000 forint, és az Államkincstár 19 lakossági fiókjában (főváros és megyeszékhelyek) fogják árusítani.

Május 18-án, a legeslegelső napon a névérték lesz az ár, ezt követően pedig a 9,5 százalékos kezdő kamat időarányos részét számolják hozzá. A forgalomba hozatal technikája úgynevezett adagolt kibocsátás. Ez azt jelenti, hogy a folyamatos kibocsátáshoz hasonlóan nincs jegyzési időszak, a papír egész évben kapható lesz, de lejárata és kondíciói egységesek, nem úgy, mint például a postákon kapható kincstári takarékjegynél. A másodlagos forgalmat az említett fiókhálózatban szervezett visszaváltási szisztéma adja majd, amit úgy alakítanak ki, hogy a kisbefektetőket semmiképp se érhesse tőkeveszteség, akkor sem, ha lejárat előtt szeretnének kiszállni.

Tervezett mennyiség nincsen a papírból, annyit értékesítenek, amennyit a lakosság megvásárol. Az Államadósság Kezelő Központ a közeljövőben elsősorban - a világ legtöbb országában tapasztalható tendenciáknak megfelelően - a belföldi megtakarítókra számít. Nem tartják ugyanis valószínűnek, hogy a közeljövőben ismét jelentős külföldi érdeklődés mutatkozik a forintban kibocsátott állampapírok iránt.

A szerdai államkötvény-visszavásárlási aukció során mintegy 17 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el az Államadósság Kezelő Központ, ami csak fele-harmada-negyede az utóbbi hetek kiugró, a korábbi években jellemző szinteket jóval meghaladó mennyiségeinek. Ezzel kapcsolatban Borbély László András elmondta, hogy az utóbbi idők nagy összegű visszavásárlásainak célja a 2009-2012 közötti lejáratú, a piacon levő mennyiség 50 százalékát kitevő nagy kötvényállomány apasztása volt, hogy ezzel csökkenjen a piacon levő egyensúlytalanság. Ma egyébként ismét tartanak államkötvény-aukciót, amelyen a két héttel ezelőtti, hosszú szünetet követő alkalomhoz hasonlóan három papírt kínálnak, 2013-as, 2015-ös és 2019-es lejárattal. Most is - a korábban megszokotthoz képest - viszonylag alacsony, 5-5-5 milliárd forintnyi a felkínált mennyiség.

Az utóbbi néhány évben egy ilyen inflációkövető kötvény nagyon jó befektetés lett volna: az infláció rendre magasabb volt, mint a tavalyi 3,5 százalék, a betéti kamatok vagy az állampapírok hozamának színvonala viszont alacsonyabb. Így a kamat általában évi 10 százalék felett lett volna, persze jelentős reálkamattal, aminek elérése ezután is nagyon valószínű, és csak extrém magas kamatkörnyezetben válik kérdésessé a kamatadó miatt.

Ha viszont a recesszió következményeként esetleg az infláció alacsony lenne, a kamatszínvonal pedig magas maradna, elképzelhető az is, hogy az így kifizetett kamata alacsonyabb marad a többi alacsony kockázatú megtakarításénál. Ami a nettó - az adó levonása után értendő - reálkamatot illeti, az annál magasabb, minél alacsonyabb az infláció. Az adóterhelés 25 százalékos infláció közelében éri el azt a szintet, hogy a bruttó kamatból (ebben az esetben 31 százalék) az adó (6,2 százalékpont) levonása után már infláció alatti nettó kamat marad vissza (24,8 százalék).

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!