Elképzelni sem tudjuk, hogy zuhan a magyar gazdaság

"A gazdasági növekedést minden belső komponens lefelé viszi, de legalább a nettó export pozitívan járul hozzá a GDP-hez, ami megmenti a gazdaságot egy még nagyobb zakótól. A fogyasztást csökkenti a növekvő munkanélküliség, csökkenő reálbérek, csökkenő transzferek az államtól, leálló lakossági hitelfelvétel, megugró törlesztő részletek. A beruházások alakulását talán részletezni sem kell. Termelési oldalon szinte minden növekedési index negatív, egyes szektorok (ipar, szállítmányozás, turizmus, vendéglátás, pénzügyi szolgáltatások, egyéb üzleti szolgáltatások) nagyon erőteljesen mértékben zsugorodtak." - így fogalja össze az első negyedévről alkotott képet Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Ezt az összegzést valószínűleg minden elemző aláírná, ám a mértékeket illetően óriásiak a különbségek.

Az első negyedévre adott prognózisokból csak az derül ki biztosan, hogy óriásit zuhant a gazdaság. A legoptimistább elemző szerint 5 százalék alatti lehet a visszaesés, ám a leginkább borúlátó közgazdász csaknem 10 százalékos zsugorodást vár. Ennek fényében nehéz lesz meglepetést okozni az adattal, mert a piac szinte bármit el tud képzelni.

Ennél már csak jobb jöhet?

"Az idei növekedés numerikus értékét gyakorlatilag az első negyedév szinte soha nem látott zuhanása határozza meg. bár a recesszió végét jósolni még túl korai, feltételezhetjük, hogy az év közepén inkább egy alacsony szinten történő stagnálás, mint további visszaesés várható. Erre utalnak a nemzetközi gazdaság nemrégiben megjelent számai is. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az első negyedév év/év mutatója és a teljes 2009-es évre vonatkozó szám nagyon közel vannak egymáshoz." - vélik a Budapest Alapkezelő közgazdászai, akik az első negyedévre 8, az év egészére 7 százalékos recessziót várnak.

Ezt a pályát látja gyakorlatilag az egész piac, Nigel Rendell a Royal Bank of Canada elemzője az hangsúlyozza, hogy a kényszerűen szigorú gazdaságpolitika is lehetetlenné teszi a V-alakú fellendülést, inkább az L-alakú pangás, igen lassú élénkülés várhat ránk.

Az, hogy a gazdaság visszaesése megáll, meglehetősen sajátos eredményeket hoz a különböző (előző negyedévhez, illetve az egy évvel korábbi szinthez viszonyított) GDP-növekedési adatokban. A viszonylag derűlátó prognózist adó OTP elemzési központ szakértője így magyarázza a helyzetet: "Várakozásaink szerint a negyedév/negyedév alapon mért visszaesés az első negyedévben még gyorsulni fog, azonban az ipari termelésben és az exportban tapasztalható pozitív jelek (szintben stagnálást mutatnak ezek a mutatók) miatt azt várjuk, hogy a rövid bázisú visszaesés a második negyedévben már mérséklődhet - ugyanakkor az éves mutatók csak később érik el a minimumukat. A jelenleg ismert adatok alapján a kormányzati prognózisnál (5,5-6%-os éves GDP-visszaesés) nagyobb recesszió nem valószínű. A negyedéves bázisú növekedés 2010-ben indulhat meg, de - főként az áthúzódó hatás miatt - az éves átlagos növekedés negatív marad.

Tanulságos megfigyelni, hogy a világgazdasági válság, illetve magyar gazdaság romló versenyképessége miként süllyesztette le a növekedési kilátásainkat. Egy évvel ezelőtt a 2009-es éves átlagos növekedésre vonatkozó konszenzus 3,2 százalék volt, most mínusz 6 százalék. A 2009 első negyedévi adat (első gyorsbecslés) pénteken jelenik meg.

Az inflációnál sem tiszta minden

A Portfolio.hu megkérdezte a piaci elemzőket az inflációs kilátásokról is, itt sem egyértelmű a kép. A júliustól meglépő áfa-emelés, illetve a szűkülő kereslet együttes hatását nagyon nehéz megítélni, és további bizonytalansági faktorok is akadnak.

"A már bejelentett kormányzati adóintézkedések (áfa- és jövedéki adó), illetve kisebb részben az ártámogatások leépítése több mint 3 százalékponttal növeli a decemberi éves indexet. Az árfolyam eddig bekövetkezett gyengülése nem járt a vártnál erőteljesebb átgyűrűző hatással, azonban több negyedévre előre megemeli az inflációs pályát. Ezekkel ellentétes hatást fejt ki ugyanakkor a fogyasztás visszaesése okozta keresleti hatás, illetve a béralkalmazkodás jelentette költségtényező, amelyek dezinflációs hatása erőteljes lehet, különösen 2010-ben." - foglalja össze Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő makroelemzője.

A piaci konszenzus szépen kúszik felfelé, amit elsősorban az magyaráz, hogy az adólépések beépülnek az egyedi előrejelzésekbe. Ahogy tolódik a prognózisok mediánja, egyre inkább az a kérdés, hogy 7 százalék alatt vagy felett lesz-e a pénzromlás üteme decemberben.

A helyzet kicsit hasonló lesz 2006-hoz, akkor is volt áfa-emelés, és fiskális megszorítás, mégis az ÁFA emelés dominált az árak esetében - fejtegeti Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. "Persze a most sokkal jobban lassul a gazdaság, megtört a bérinercia, magas a munkanélküliség - mindezek miatt valószínűbb, hogy egyszeri hatást okoz csak a kormányzati ársokk. A csökkenő reálkamat mellett az MNB-nek azonban rendkívül óvatosan kell bánnia az alapkamattal, mert a pénzügyi stabilitás, a finanszírozhatóság továbbra is elsőrendű szempont kell hogy maradjon. Fontos a külső környezet alakulása. A fejlődő piaci országok esetében úgy néz ki, hogy folytatódik a monetáris lazítás, vágnak a románok, a törökök, Dél-Afrikában is jön le az irányadó kamat. Ez rövid távon növeli az MNB mozgásterét, globálisan azonban még nem látszik, hogy hosszabb távon a fölös kapacitások deflációs hatása, illetve a páratlan fiskális és monetáris lazítás inflatorikus hatása dominál-e majd."

Mindezek mellett jövőre azért látványosan csökken az árindex, főleg, miután az adóemelések hatása kikerül az éves indexből. Az előrejelzések szerint 2010 decemberére a jegybank újra gond nélkül teljesítheti a 3 százalékos inflációs célját.

Az áprilisi inflációs adatok kedden jelennek meg, az erre vonatkozó konszenzus 3 százalék.