Négy százalék felett a problémás hitelek aránya

A hitelminőség romlásának, s a jövedelmezőség csökkenésének főbb okai: a lakosság eladósodása dinamikusan nőtt tavaly; 2008. közepe óta jelentősen szigorodnak a hitelezési feltételek; a hazai hiteladós ügyfeleket jelenleg és az elkövetkező időszakban termelési, jövedelmi és munkaerőpiaci sokkok érik; végül a közép-kelet-európai régióval szemben fennálló ügyfélköveteléseknél számottevően nőnek a térség egyes országainak szuverén- és kereskedelmi kockázatai - áll PSZÁF összefoglalójában.

A likviditási kockázat szintje ugyancsak magas, és ez – főként a bankrendszerben – súlyosbodhat. A probléma egyrészt a bankrendszer belső, szerkezeti sajátosságainak köszönhető (magas, növekvő hitel/betét arány, jelentős arányú lejárati szerkezeti átalakulás, a bankrendszer növekvő mérlegen belüli devizapozíciója, s az anyabanki finanszírozástól való jelentős függés). Emellett a legutóbbi időszakban gyorsan és jelentősen romlanak a környezeti feltételek is. Az egyéb alszektoroknál – a tömeges tőkekivonási hullámot elszenvedő nyíltvégű ingatlanalapokat kivéve – a likviditási kockázat sokkal kisebb.

A problémás lakossági hitelek aránya tavaly 2,7-ről 3,3 százalékra emelkedett, az idén március végére pedig 4,2 százalékra.

Nőttek a kockázatok

A piaci kockázatoknál az elsődleges veszélyforrás a pénz-, valuta- és tőkepiacok folytatódó, igen nagymértékű ingadozása, amely mintegy állandósult, tendenciája erősödőnek tűnik. A leginkább veszélyeztetett területek: a forintárfolyam, a szuverén-, illetve valutakockázati felár, valamint az utóbbiak révén a forint államkötvény-piaci hozamkövetelmények. Elsősorban a hitelpiaci intézményeket fenyegeti a devizahitelek minősége miatt a forint esetleges további leértékelődése. További jelentős kockázat a forint államkötvény-piac és a részvénypiac folytatódó lejtmenete, amely főként a vagyonkezeléssel foglalkozó szolgáltatók, vagyis a pénzügyi szektor kiterjedt köre számára komoly fenyegetés. A hitelezési és a befektetési tevékenységeket érinthetik kedvezőtlenül az ingatlan- és gépjárműpiacon, 2009 egészében várható gyenge kereslet hatásai.

A magyar pénzügyi szektorok – főképp a bankok – tőkejövedelmezősége nagy valószínűséggel 2009-ben is csökken. Ennek fő okai: a forrásköltségek emelkednek, a korábbi években rendszeresen tapasztalt pozitív volumenhatás erős csökken vagy teljesen hiányzik; a hitelkockázati költségek számottevően nőnek (rövid távon ez a legbizonytalanabb, s egyben a legnagyobb negatív potenciállal rendelkező tényező); a nehéz piaci körülmények között a szolgáltatói verseny tovább éleződik.

Kell a tőke

Az intézmények tőkehelyzete 2008-ban keveset változott: továbbra is a kielégítőnél jobb. Az átlagosan mintegy 50 százalékos többlettőke-állomány azonban a minimális szabályozói tőkekövetelménnyel áll szemben, olyan nehezedő kockázati környezetben, amikor utóbbiak növekvő valószínűséggel képtelenek a fedezendő kockázatok egészét ellensúlyozni. Vagyis a jelenlegi körülmények között a szolgáltatóknak a minimális tőkekövetelményeknél jóval nagyobb többlettőkére lehet szükségük a fenyegetések ellensúlyozására. Ennek fényében pénzügyi szolgáltatók tőkésítettsége jóval kevésbé megfelelő.

A globális pénzügyi rendszer szűkös tőkehelyzete miatt külső forrásból ma nehéz elfogadható költséggel tőkéhez jutni. Így felértékelődik a szolgáltatók jövedelmezősége által biztosított belső tőkésítési képessége. A magyar biztosítási szektor jelentős belső tőketöbbletet termel, tőkejövedelmezősége számottevően meghaladja a tőkeszükséglet (visszafogott) növekedését. Ám a hitelintézeteknél a jövedelmezőség mérsékelten elmarad a szabályozói tőkeszükséglet növekedésétől, ami kismértékű belső tőkeképzési hiányt okoz.

Fokozott ellenőrzés

Az állami hatóságok szabályozói, felügyeleti, szolgáltatói és együttműködési tevékenysége a következő időszakban a pénzügyi szolgáltatók sikeres működésének fontos összetevője lehet. Az elsősorban veszélyeztetett bankrendszerrel kapcsolatban többek közt nagy jelentősége lesz a bankok likviditásával, forrás- és tőkeellátottságával kapcsolatos, és a banki tevékenység irányaira ható hatósági szabályozásnak és felügyelésnek. Fontos intézkedések lehetnek például a banki hitelügyfelek helyzetének kezelését szolgáló hatósági kezdeményezések, a teljes körű lakossági hitelregiszter felállítása, s a hitel-üzletág feltételeinek átláthatóságát elősegítendő az ingatlanpiaci árstatisztika rendszerének fejlesztése.

A pénzügyi rendszer biztonságának szavatolása érdekében a PSZÁF a globális pénzügyi válság újabb, tavaly őszi hullámát követően megerősítette az információcserét és összehangolta lépéseit a nemzetközi társhatóságokkal, az Európai Unió felügyeleti bizottságaival (CEBS, CESR, CEIOPS) és a Magyar Nemzeti Bankkal. 2008 őszén a pénz- és tőkepiaci fejlemények kezelésére egy-egy operatív és szakmai munkacsoport állt fel a felügyeleten belül. A likviditási kockázatok csökkentése érdekében a felügyelet rendkívüli, napi likviditási adatszolgáltatást vezetett be a hitelintézetek számára, s a rendszerkockázatokról napi elemzés készült. Rendkívüli adatszolgáltatást teljesítettek a biztosítók is, a portfolióértékek változására, illetve a viszontbiztosítóknak való kitettség vonatkozásában.

Tavaly ősszel a Felügyeleti Tanács elnöke és a főigazgató levelére a legjelentősebb hazai bankok anyaintézményei írásban nyilvánították ki hosszú távú elkötelezettségüket itthoni leányvállalataik iránt. 2009. tavaszán a legfontosabb hazai hitelintézeteknél – beleértve azok közép-európai csoporttagjait is – átfogó témavizsgálat indult, többek között a likviditási és tőkekockázatok felmérésére. A felügyelet idén vezető körlevelekben szólította fel a hitelintézetek és a biztosítók tulajdonosait: hosszú távú biztonságuk érdekében tekintsenek el a tavalyi üzleti év utáni osztalékfizetéstől. Ugyancsak vezetői körlevélben adott iránymutatást a felügyelet a hitelintézeteknek a devizaalapú hitelek adósai terheinek csökkentésére.

A felügyelet tavaly ősszel elrendelte, hogy a pénzügyi intézmények naponta jelentsék a Budapesti Értéktőzsde kereskedési rendszerében teljesült short eladási ügyleteiket. Mivel a piaci turbulencia fölerősítette a piacbefolyásolási törekvéseket, a felügyelet az elmúlt hónapokban több piacfelügyeleti vizsgálatot indított és zárt le sikerrel (például az OTP Bank árfolyamának befolyásolása ügyében). A nyíltvégű ingatlanalapok és ingatlanalapok alapjait érintő tőkekivonás nyomán tavaly ősszel 10 napra felfüggesztették az intézmények működését, egyben kötelezte az alapkezelőket kezelési szabályzataik módosítására, a befektetők alaposabb tájékoztatására.

A PSZÁF aktív szerepet vállalt a pénzügyi rendszer stabilitását erősítő, illetve az annak felügyeletét (például a hitelintézeti egyoldalú szerződésmódosításokat) érintő törvényjavaslatok előkészítésében. Az ingatlanfedezetű, s felmondott hitelekkel kapcsolatos végrehajtások kapcsán a felügyelet kidolgozta és benyújtotta a jogalkotónak a „tulajdonos-bérlő-tulajdonos" programot. A fogyasztóvédelmi akciók során a felügyelet többek közt a megemelt limitű állami banki betétgaranciával és az ingatlanalapokkal kapcsolatosan készített internetes tájékoztató anyagokat és 700 ezer példányban jelentett meg (újabb kiadásban) a devizahitelekről szóló tájékoztató füzetét.