Negatív spiráltól tartanak a húsiparban

2009.05.12. 07:33
Az újfajta influenza miatti pánikot egyelőre a jelek szerint megúszták a hazai sertéstenyésztők, illetve a húsipar, az év eleje óta érkező forgalomcsökkenési jelzések inkább a gazdasági válság hatását mutatják.

A sertéshúst feldolgozó cégek jelenleg kettős nyomás alatt vannak: a legnagyobb költséget jelentő hazai élősertés-árak ma némiképp meghaladják az európai átlagot, az esetleg felhasznált import sertéshúst és a csomagolóanyagokat megdrágította a forint árfolyama. Az átadási árakban azonban ezt nem feltétlenül tudják érvényesíteni, és már érződik, hogy a kereskedelmi láncok készülnek a tervezett áfaemelésre, próbálják leszorítani az árakat mondta a Napi érdeklődésére Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke.

Márpedig az Európai Bizottság prognózisa szerint az élősertés-árak 5-10 százalék közötti emelkedése a második negyedévben is folytatódik - ezt némiképp kompenzálhatja a forint árfolyamának további erősödése (ha ez is folytatódik). További árengedményeket nem tudnak tenni a húsipari cégek, mivel gyakorta a túlélésükért küzdenek, helyzetüket pedig tovább nehezíti, hogy alig jutnak banki finanszírozási forrásokhoz.

Az agrártárca és a Magyar Fejlesztési Bank által kidolgozott, a kormány jóváhagyására váró, 30 milliárd forintos keretű bankgarancia-program (Napi, 2009. április 16.) több vállalatot is kisegíthetne nehéz helyzetéből, de Éder szerint minél később lesz elérhető, annál kevesebb olyan cég lesz, amelyik még igényelhetné.

Az ágazat forgóeszközigénye jóval nagyobb a tervezett keretnél - tette hozzá az elnök, aki szerint közel százmilliárd forintnyi igény biztosan megjelenik majd az élelmiszeripar részéről, amint a konstrukció elérhetővé válik. Ha viszonylag rövid idő alatt elnyernénk a támogatást, minden bizonnyal könnyebb lenne egy, a működésünket segítő 500-700 millió forintos hitelhez hozzájutni - mondta a Napinak Ruck János, a Gyulai Húskombinát Zrt. vezérigazgatója. Egyelőre a társaság tulajdonosa által átcsoportosított félmilliárd forintból próbálják működtetni a céget. Mind belföldön, mind külpiacokon komoly megrendeléseik vannak, amelyeket egyre nehezebben tudnak teljesíteni; fölmerült a lehetősége annak is, hogy a szerződések újratárgyalásával időszakosan kevesebb mennyiséget szállítsanak.

A likviditási probléma elhúzódása azonban óhatatlanul piacvesztéshez vezet - holott a társaság múlt év végi beruházásai, az új üzemegység felavatása, több új termék megfelelő promóció melletti bevezetése enyhíthetné gondjaikat.

Az ötszázalékos áfaemelés újabb terhet rakna a vállalatokra, főleg ha a kiskereskedelem továbbhárítja a fogyasztókra és a feldolgozókra, mert az a termékeik iránti keresletet is visszavetné. Az áfaemelés újabb 400-500 milliós forint pluszköltséget jelentene az alapanyagárak drágulása miatt - kalkulál Ruck János.

Tovább növelné a húsiparban a feketén értékesített tőkehúsok, készítmények arányát: ez jelenleg az évi 200 milliárd forint forgalmat kitevő élősertés- és a megközelítőleg még egyszer ekkora húskészítmény-forgalom 30-40 százalékát jelenti - mondta Antal Gábor, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) elnöke. Az ágazati érdekképviseletek - az Éfosz mellett a Húscéh és a VHT - kezdeményezték, hogy a hús és a húskészítmények is bekerülhessenek a kedvezményes, 18 százalékos áfakörbe, érdemi visszajelzést azonban nem kaptak.

A szervezetek szerint az emelés csak a legális keresletet csökkenti majd, komoly bevétele nem lesz belőle a költségvetésnek, beindíthat azonban egy negatív spirált: az egyidejű áremelkedések és forgalomcsökkenés miatt tovább rontja a feldolgozók és a sertéstartók versenyképességét, ami mindkét fél piacvesztéséhez vezethet. Már a 18 százalékos áfakulcsnak is érdemi fehérítő hatása lenne - teszi hozzá Antal Gábor.