Bedönti az önkéntes pénztárakat a kormány?

Kapcsolódók (5)

Az 52 év felettiek visszaléphetnének az állami nyugdíjrendszerbe

A magánnyugdíjpénztárak nagyon buktak tavaly. Év végéig lehetne kilépni, ha a parlament is rábólint.

Itt a 2010-es adócsomag

200 ezer forint bruttóból 15 ezer forinttal több marad nettóban jövőre. Az élőmunka-terhelés enyhítésének ára a jövedéki adó emelése. A benzin ára 25 forinttal emelkedik csak e miatt.

Az IMF és az EU belement a magasabb hiányba

Az idén 3,9 százalékig engedhetjük el az államháztartási hiányt 2,9 százalék helyett, és még jövőre sem kell az egyébként a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalék alá mennünk. A gazdasági visszaesés 6,7 százalékos lehet. Ugrott a 2010-es adócsökkentés. Ha kell, kaphatunk egy második hitelcsomagot is.

Bohózat az ingatlanadó körüli huzavona

Az Ernst and Young adószakértője szerint a forgalmi érték alapú adó kezelhetetlen helyzetet teremt.

Csak 30 millió felett lenne új ingatlanadó

A kormány új tervet dolgozott ki, 30 millió forintnál olcsóbb lakások után maradna a mai rendszer, 30 milliósnál drágább lakás után évi 0,2-0,3 százalékos lenne az adó, az 50 millió feletti részt 0,5-0,6 százalékos adó terhelné.

Nem túlzás azt állítani, hogy az új adótörvény az önkéntes pénztárak egy részét csőd közeli helyzetbe sodorhatja. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) előzetes adatai szerint az egészségpénztárak bevételeinek 80 százaléka származott tavaly a munkáltatóktól. Ugyanez a nyugdíjkasszáknál 56,2 százalékra rúgott. Jó eséllyel lehet arra számítani, hogy a megnövekvő adóteher miatt ezek a források akár teljesen elapadnak majd.

A tapasztalatok szerint ugyanis a szektor bevételeit jelentősen módosítják az adószabályok. A Patika Egészségpénztár nemrég felmérést készített: a pénztári tagok hogyan reagálnának egy szigorításra. Az eredmény szerint a válaszadók majdnem fele kilépne az egész öngondoskodási rendszerből, több mint harmaduk pedig a szigorítás mértékéig lenne kénytelen kevesebbet fordítani egészségére a korábbinál. A Stabilitás Pénztárszövetségnél úgy vélik, a legkedvezőbb esetben is az új adóteherrel (54 százalékos adó és 27 százalékos járulék) csökkenne a pénztári számlákon jóváírandó összeg.

A kasszák többségét tömörítő szövetség kompromisszumot ajánl a kormányzatnak. Azt javasolják, hogy minimális önkéntes pénztári munkáltatói támogatásig (például havi 5 ezer forintig) maradjon meg az adómentesség, efelett a mai adómentes határig a "kedvezményes" 32 százalékos kulcs legyen érvényes, efelett pedig ne lehessen munkáltatói támogatást adni.

Az éves szinten százmilliárd forintnyi önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás jelentős csökkenése, esetleg elmaradása a pénz- és tőkepiacra jelentős hatást gyakorol majd. Valós veszély az is, hogy a jelenlegi közel 800 milliárd forintos önkéntes pénztári vagyon lassú olvadásnak indul.

Azzal, hogy a munkáltatók az önkéntes egészségpénztári befizetéssel a dolgozóknak jelenleg "címkézett" támogatást adnak, garantálja azt, hogy az emberek biztosan az egészségük megőrzésére és helyreállítására fordítják ezt a havi 5-6 ezer forintot.

A tervezet hatálybalépésével az emberek még ezt az egészségbiztonsági tartalékot is elveszítik - véli Lukács Marianna, a Patika-csoport vezetője. A szakember szerint a cafeteria néhány évvel ezelőtti kialakításakor hiba volt, hogy a pénztári szektort a munkavállalói "kényelmi" szolgáltatások közé sorolták, hiszen másra való a bankjegyként működő étkezési jegy vagy a nyaraláson jóval túlmutató üdülési csekk, mint az öngondoskodó pénztár.

Lehoczky László, az MKB kasszák vezetője kiemelte viszont: fontos üzenet, a tagság számára némiképp biztató lehet, hogy nem változik az önkéntes pénztári egyéni befizetések adókedvezménye.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Nancy Fraser
Kannibál kapitalizmus

3570 Ft

Kevin Behan
A kutyád tükröt tart neked

4250 Ft