Napi 200 ezer forintba kerül egy szakdiplomata

A külgazdasági szakdiplomaták esetében a munkáltatói jogkört a Külügyminisztérium gyakorolja, a szakmai irányítást a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) végzi. Utóbbi tárca azon dolgozik, hogy kevesebb erőforrással minél nagyobb szakmai lefedettséget érjen el a külpiacokon. Ennek érdekében az elmúlt években intenzív regionalizálási folyamatot indítottak el: közös állomáshelyről látják el egy-egy régió országait.

Ennek következtében például a Jakartából Szingapúrba áthelyezett irodából a malajziai, a Fülöp-szigeteki és az indonéziai, a montenegrói Podgoricából pedig a macedóniai és az albániai feladatokat kezelik. Emellett Tripoliban és Bakuban is bővítenek, úgy tudni, utóbbi helyszínre a párizsi képviseletről érkezik a szakdiplomata. Korábban Garamhegyi Ábel szakállamtitkár olyan értelemben nyilatkozott, hogy sehol sem kell külgazdasági szakdiplomatai posztot megszüntetni.

Az NGFM háttérszervezeteként működő Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITD) Zrt. a 46 ország 62 helyszínén dolgozó 84 külgazdasági szakdiplomata és a melléjük rendelt körülbelül 40 fős stáb alkotta hálózat mellett húsz országban szerződéses, sikerdíjas képviselők munkájára is támaszkodik. Ennek a kinti üzleti környezetbe integrálódott magyar, illetve helyi állampolgárokból álló hálózatnak az éves fix költsége 200 millió forint, ehhez ugyanekkora bónuszkeret tartozik, aminek kifizetése eredményfüggő. Az idén ennél az elméleti 400 millió forintnál kevesebbe, 250-260 millió forintba kerülhet az egy éve elindult rendszer működtetése - tájékoztatta a Napit Rétfalvi György, az ITD vezérigazgatója.

A szakdiplomaták minden egyes munkaórája 25 ezer forintba, egy-egy munkanapja így 200 ezer forintba kerül az adófizetőknek, ezért fontos, hogy feletteseik lássák, mire megy el ennyi pénz - utalt Rétfalvi arra, hogy azt már figyelemmel kísérik, mivel töltik az érintettek a munkaidőt. A diplomaták ezért naponta, negyedórás bontásban készülő kimutatást vezetnek arról, mivel is foglalkoznak épp.

Az NFGM tájékoztatása szerint ezzel az úgynevezett time sheet rendszerrel ellenőrzik az érintettek munkáját, a fél évre előre meghatározott feladattervek alapján, illetve rendszeresen személyes értékelésre, beszámoltatásra is sor kerül. A Napi névtelenséget kérő forrásból úgy értesült, hogy a time sheet bevezetésének oka valójában a gazdasági és a külügyi tárca közötti súrlódásban keresendő. Ezzel a módszerrel akarják ugyanis elejét venni annak, hogy a nagykövetek, konzulok olyan feladatokkal lássák el a szakdiplomatákat, amelyek épp a gazdaságfejlesztési munkák elől vennék el az időt.

A munka eredményességét ugyanakkor még nem mérik, de már dolgoznak a megfelelő metóduson. A vezérigazgató szerint ugyanis a teljesítménynek meg kellene jelennie a bérekben, bónuszokban is, szemben a mai rendszerrel, ahol minden, külföldön dolgozó diplomata fix fizetésért dolgozik. Igaz - ismerte el -, hogy a külgazdasági szakdiplomaták munkája nem mérhető kizárólag a tető alá hozott üzletek nagyságával és számával, vagyis a sikerdíjas rendszer egy az egyben nem ültethető át, ám a jelenlegi szisztéma fenntarthatatlan.

Rétfalvi egyetértett azzal a felvetéssel, amely szerint válság idején többet kellene költeni a külpiaci jelenlétre, ám elismerte, hogy erre jelenleg nincs esély. A külügyi tárca az év elején egységesen 5,5 százalékkal csökkentette a külföldön dolgozó diplomaták bérét, ám Rétfalvi szerint most az illetékes minisztériumokban nincs arra idő, hogy szelektív legyen a racionalizálás. A vezérigazgató hozzátette: az ITD a befektetésösztönzést világszínvonalon végzi, ám az export és a beszállítói kapcsolatok fejlesztésére a jelenleginél jobban kellene fokuszálni - erre a válság talán fogékonyabbá is tette a döntéshozókat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!