Cafeteria: óriási üzlet az utalványok kibocsátása

Látványosan növekvő árbevétel és irigylésre méltó eredményesség jellemzi a hazai cafeteria-rendszer főbb szereplőit a 2007-es adatok szerint. A kormány becslései szerint 517 milliárd forintra tehető a cafeteria-rendszer teljes forgalma, ezen belül az étkezési utalványoké 231 milliárd forintot ért el 2008-ban - tájékoztatta a Napit az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülést (EUFE). A szervezet három céget tömörít, az Accor Services Magyarország Kft., a Le Cheque Dejeuner Kft. és a Sodexo Pass Hungária Kft. alkotta trió az étkezési utalványok piacának közel kétharmadát fedi le.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium cégadatbázisában szereplő beszámolók alapján 2007-ben a Sodexo - akkor még Sodexho - Pass Hungária Kft. árbevétele egyharmaddal 2,73 milliárd forintra gyarapodott, az adózás előtti eredmény több mint a felével 1,51 milliárdra nőtt.

A Le Cheque Dejeuner Kft. árbevétele 1,06 milliárd forint lett, ami több mint 43 százalékos növekményt takar, az adózás előtti profit pedig bő 70 százalékkal félmilliárd forint fölé emelkedett.

Az Accor Services legfrissebb, az IRM online céginformációs adatbázisában elérhető eredménybeszámolója és mérlege meglehetősen régi, 2003. december 31-ei. Ez sem mutat rosszabb profitarányt, sőt: az 1,16 milliárdos nettó árbevételre 0,8 milliárdos adózás előtti eredmény jut. A képhez hozzá tartozik, hogy mindegyik cégnél jelentős tételt képviselnek még a pénzügyi műveletek bevételei is, ami kamatokból, árfolyamnyereségből tevődik össze.

E társaságok egyben jelentős adófizetők is: a Sodexónak 2007-ben több mint 300, a Le Cheque Dejeuner-nek pedig nem egészen 100 millió forint ilyen kötelezettsége keletkezett, az Accor pedig 2003-ban 145 milliót tett a közösbe.

Jutalékból jön a bevétel

Az EUFE szerint az utalványkibocsátók fő bevételi forrásait az utalványok gyártásával illetve kezelésével összefüggésben felszámított jutalékok jelentik, melyeket a szerződött elfogadóhelyek fizetnek ki az utalványkibocsátók által biztosított szolgáltatásokért. E jutalék mértéke néhány százalék - pontos számot az egyesülés nem közölt -, de fizetnek pár százalékot a megrendelő munkáltatók is.

Az értékpapír-minőségű és -biztonságú, szigorúan sorszámozott nyomtatványok gyártási költségét a munkaadók megfizetik a jegyforgalmazóknak. Ez a névérték 4-6 százaléka plusz áfa - állítja két fiatal közgazdász, Kaderják Dániel és Balázs András. A Népszabadságban megjelent cikkük szerint az utalványokat elfogadó kereskedők és szolgáltatók 5 százalék plusz áfa körüli jutalékot fizetnek a jegyek leszámítolásáért a kibocsátó szervezeteknek.

A kibocsátók számára további bevételt jelent a beragadt utalványok értéke: Magyarországon az EUFE szerint 0,3 százaléknál kisebb a fel nem használt a hideg és meleg étkezési utalványok aránya, amelyek összege együttesen nem éri el a 400 millió forintot. Ez közel áll az európai átlaghoz, ami jellemzően 0,25 százalék körül van - állítja az egyesület. A fel nem használt utalványok mennyisége csökkenthető volna, hiszen az utalványok érvényessége meghosszabbítható, mégpedig a lejárt utalványok érvényesre cserélésével, a munkáltatón keresztül.

És az üdülési csekk?

Az üdülési csekkeknél nincsenek beragadt utalványok, a lejárt és meg nem újított érvényességű jegyek keretét ugyanis szociális alapon a rászorulók között osztják szét, persze szintén csekkek formájában. Karácsony Mihály, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) elnöke szerint miután a csekkek a kibocsátástól számított egy évig érvényesek, nem lehet megmondani, hogy évente átlagosan mennyi lejárt utalvány kerül vissza a rendszerbe, ám arról beszámolt, hogy tavaly 65 ezer rászoruló 2,2 milliárd forint értékben kapott üdülési csekket. Az üdülési csekkek forgalma évről évre 30 százalék körüli tempóban nő - tette hozzá -, a tavalyi 41,75 milliárd forint után az idei év eddig eltelt részében 28,3 milliárd forintot regisztráltak.

A KSH által közölt friss adatok is lendületes növekedésről tanúskodnak: 2009. január-áprilisban 9 milliárd forint értékben váltottak be üdülési csekket a különböző szolgáltatóknál, ebből 5 milliárd forint értékben a kereskedelmi szálláshelyeknél. Egy évvel korábban a szálláshelyeken beváltott csekkek értéke 3,1 milliárd forint volt, ami a belföldi bruttó szállásdíj-bevételek 25 százalékát tette ki. Az idei ötmilliárd forint már több mint 40 százalékot jelent.

Az üdülési csekket megrendelő munkáltatók az utalványok értéke után kezelési díjat fizetnek, amelynek nagysága a rendelési értéktől függően 1-7,5 százalék plusz áfa. A legkisebb kezelési díjat a kétmilliárd forint feletti, illetve a szociális rászorultak részére történő megrendelések után számítják fel, míg a legmagasabb tarifa a legfeljebb tízezer forint/fő összegnek megfelelő igényekre érvényes. Az elfogadóhelyeknek legfeljebb 6 százalékos jutalékot kell fizetniük az üdülési csekkel realizált bevételeik után - közölte még tavaly egy újságcikkre reagálva Karácsony.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kizárólagos tulajdonában álló Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. - amely az alapítvány által kibocsátott csekkek forgalmazását végzi - a 2007-es évet 41 százalékkal 3,22 milliárd forintra növekvő nettó árbevétellel zárta. Az adózás előtti eredmény több mint a duplájára, 1,38 milliárd forintra emelkedett, a társasági adó közel 740 millió forintra rúgott. A 2007-es közhasznúsági jelentés szerint a kft. 2,6 milliárd forinttal, 2008-ban pedig 3,4 milliárddal támogatta az MNÜA-t, ami tavaly az alapítvány közhasznú bevételeinek háromnegyedét jelentette.