Jó lenne nálunk is elkülöníteni a toxikus eszközöket
Már a válság előtt is volt igény a befektetési alapokkal kapcsolatos szabályozás javítására, változtatására, a válság azonban egyrészt késést okoz ebben, másrészt viszont új tanulságokkal szolgál ahhoz, hogy mit kell beépíteni a jogszabályokba - mondta el Temmel András, a Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) főtitkára a Portfolio.hu konferenciáján. A szabályok megváltoztatásának igénye már 2008 elején felmerült, főleg a globalizáció miatt.
Azok közül a változások közül, amit az alapkezelők el szeretnének érni, a főtitkár első helyen említette, hogy részt vehessenek a befektetési jegyek értékesítésében (forgalmazásában), amiből most ki vannak zárva. Ezenkívül mivel a hazai kis cégek a nagy nemzetközi társaságok konkurenciájával állnak szemben a piac főbb területein, szükségük lenne kisebb speciális, helyi piacokra, piaci rések kihasználására a fennmaradáshoz.
Mivel a retail (lakossági) alapok terén a hazai piacon már alig vannak korlátok, elsősorban a zártkörű vagyonkezelési formák, például a private equity-befektetések terén lehetne ilyet találni. A hazai cégek szeretnék annak a kereteit is megteremteni, hogy adott esetben részesedhessenek a vagyonkezeléshez kapcsolódó tevékenységek EU-n belüli kiszervezéséből. A termékek szintjén azt is szeretnék elérni, hogy egy alapon belül létre lehessen hozni olyan befektetésijegy-sorozatokat, amelyekhez különböző portfólióösszetétel tartozik, ez ugyanis nagyban megkönnyítené az engedélyeztetési eljárást.
A válság tanulságai alapján az úgynevezett toxikus eszközök elkülönítése is kívánatos megoldás lenne, ha ugyanis egy értékpapír értékelhetetlenné, értékesíthetetlenné válik, nem kellene emiatt az egész alap forgalmazását felfüggeszteni - azaz nem fagyna be az ügyfelek teljes tőkéje, mint a mostani szabályok alapján. Felmerült az is, hogy bizonyos esetekben külföldi mintára a befektetők alapjukkal kapcsolatban szavazati jogot kapjanak, ehhez azonban a gazdasági társaságokról szóló törvény változására is szükség lenne, és elsősorban zártkörű alapok számára hozhatna előnyöket. A törvényváltoztatási törekvések fő irányai közé tartozik még, hogy az alapok alapjai és a normál alapok közötti jelenlegi éles különbséget rugalmasabb átmenet is kiegészíthesse. Természetesen szükség lenne az ingatlanalapok befektetési és forgalmazási szabályainak átgondolására is.