Biztosítók pénzéből küzdünk a válsággal
További Magyar cikkek
Egyre kisebb károkat jelentenek be a károsultak, a válság miatt az elmúlt néhány hónapban a néhány ezer forintos károkkal is a biztosítókhoz fordulnak az emberek, mert kevesebb a pénzük a javításra. Az általunk megkérdezett biztosítók többségénél érzékelik ezt a trendet.
Mindent bejelentünk
Titkolják a számokat
Bár a kisebb kárbejelentések számának emelkedését elismerik, arról már egyik biztosító sem beszélt, hogy akár összegszerűen, akár a szerződések számához viszonyítva mit jelent pontosan ez a trend.A Generali-Providencia biztosítónál egyértelműen azt tapasztalják, hogy növekszik a kisebb értékű károk bejelentése. Szaporodnak az üvegkárok, a kisebb beázásokat is jelentik, nyilatkozta a vagyonkárrendezési divízió vezetője, Szikszai József. Régebben az ilyen károkat nem jelentették be, sokszor inkább megvárták a néhány éven múlva esedékes festést, és önerőből oldották meg őket. Ugyanez volt az üvegkároknál, a néhány ezer forintos javításokat inkább zsebből kifizették a tulajdonosok.
Hasonlóan nyilatkozott, az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója Bartók János is. Náluk is látják ezt a tendenciát. Különbség van ugyanakkor a város és vidék között. Azt tapasztalják, hogy ha például vidéken lever néhány cserepet a vihar, azt a lakók maguk megjavítják, városokban viszont azonnal hívják a biztosítót.
A kisebb károk bejelentésének növekedését az is okozhatja, hogy a biztosítók már évek óta nem mennek ki az ilyen káreseményekhez, elfogadják a telefonon adott bejelentést, és átutalják a pénzt a biztosítottnak. Ez a módszer persze csak az első káreseménynél használatos, a második esetben a káresemény nagyságától függetlenül kimegy a kárszakértő a helyszínre.
Biztosító, segélynyújtó
Az utóbbi időben érezhetően nőtt azoknak száma, akik egyfajta segélynyújtóként próbálják használni a biztosítókat, magyarázta Szikszai József. Egyre több az olyan bejelentés, amelynél nem akkora a kár, amekkorát jelentenek, vagy nem ott történt. Már készülnek tervek arra, hogy hogyan tudnák az ellenőrzéseket szigorítani, de díjmódosítás emiatt nem várható.
Az Allianznál is azt tapasztalják, hogy 2009 első félévében mind a lakásbiztosításnál, mind a gépjármű-biztosításoknál növekedett kárbejelentések száma tavaly óta. A biztosítónál ezt egyrészt az idén nyáron jellemző szélsőséges időjárással, a jégesők, szélviharok, villámcsapások eddiginél nagyobb pusztításával magyarázzák. Másrészt – vélhetően a gazdasági válság miatt – a biztosított ügyfelek a kisebb károkat is bejelentik, mondják ők is.
Az Aegon biztosítónál kicsit máshogy látják a trendeket. Azt náluk is tapasztalják, hogy sokkal több a viharral összefüggő kár. Viharkároknál kétszázötvenezer forint az átlagkár. Az embereknél kétféle magatartást figyeltek meg. Van egy réteg, amelyik a legkisebb kárt is bejelenti, vannak azonban olyanok is, akik a biztosítóval való tárgyalást inkább a nagyobb károkra tartogatják, nyilatkozta az Aegon vezérigazgató-helyettese.
Vereczki András nem tapasztalja, hogy csökkenne az átlagos kárösszeg, a drágulást annál inkább; ma drágább megjavítani ugyanazt az üveget, mint néhány évvel ezelőtt. Vereczki azt elismerte, hogy ha ez országosan nem is igaz, de vannak olyan települések, ahol több kisebb kárt jelentenek be.
Kevés a lakásbiztosítás
Alulbiztosítottság
A kárt csak a biztosítási összeg és a kár bekövetkezésének időpontjában érvényes pótlási érték arányában téríti meg a biztosító. Ez jelentős gondok okozhat azoknak az ügyfeleknek, akik nagyon régen kötötték meg a lakásbiztosításukat, és utána nem fordítottak kellő figyelmet a biztosított vagyontárgyak értékkövetésére, indexálására. Egy tipikus, sokszor előforduló példa: a tizenöt évvel ezelőtti színes tévé harmincezer forintos értéke nem mérhető össze a sok százezer forintos plazmatévéével.Bár a lakásbiztosítások száma évről évre két-három százalékkal növekszik, a magyarországi lakások harmada még mindig nincs biztosítva, tudtuk meg a CLB Független Biztosítási Alkusz helyettes ügyvezetőjétől, Bravik Attilától. Ezzel szemben Nyugat-Európában a lakások nyolcvan-kilencven százalékára kötnek valamilyen biztosítást. A Mabisz tavalyi, 2007-re vonatkozó publikációja kicsivel több, mint hárommillió lakossági vagyonbiztosításról tud szemben a 4,2 milliós lakásállománnyal).
A Biztositastipp adatbázisában a 2009-es kötéseket vizsgálva átlagosan 23,5 millió forint a biztosított vagyon, aminek kicsit több mint kétharmada az ingatlan, a többi a benne található ingóság.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
