Eljött a korszerű szemétlerakás ideje

Végleg bezárták július 15-vel a korszerűtlen hulladékkezelő telephelyeket, vagyis azokat a szemétlerakókat, amelyek nem felelnek meg az uniós előírásoknak, azaz nem rendelkeznek IPPC (egységes környezethasználati - EK) engedéllyel. Összesen kilencven korszerűtlen telephelyet szüntettek meg, így jelenleg az országban nyolcvan, az európai uniós előírásoknak megfelelő telephely működik. A legtöbb lerakót Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun megyében és Pest megye északi részén kellett bezárni.

hulladéklerakók nagyobb térképen való megjelenítése

A magyar előírások soha nem voltak korszerűek

Az, hogy egy telephely eddig rendelkezett működési és környezetvédelmi engedéllyel, egyáltalán nem jelentette azt, hogy az európai uniós előírásoknak is megfelelt, ugyanis az uniós és a magyarországi hulladékkezelési jogszabályok összehangolása csak most van folyamatban.

A nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók bezárása miatt a kezelendő hulladéknak a 20 százalékát kell átirányítani továbbműködő és az uniós szabályoknak megfelelő lerakókba. 2000 óta folyamatosan zártak be a korszerűtlen lerakók, összesen 2400, jelenleg pedig 1100 egykori telephely rekultivációja folyik uniós forrásokból,mondta el lapunk megkeresésére Perneczky László, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) munkatársa. A rekultiváció azt jelenti, hogy az emberi tevékenység károsító hatása következtében szennyezetté vált földterületet újra biztonságossá teszik, például utólagos szigeteléssel, beborítással, szükség esetén átrakással vagy teljes talajcserével. A szakértő ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak korszerűsíteni vagy bezárni kellett volna a lerakókat, hanem a forrásnál leszorítani a keletkező hulladék mennyiségét, helyi átrakó és válogatóműveket kellett volna építeni, hogy csak a valóban menthetetlen „szemét” hagyja el egy teleülés határát és kerüljön lerakóra.

2002-ben még összesen 1300 lerakó működött 3200 településen. A közeljövőben pedig új, a legkorszerűbb környezetvédelmi technológiákat alkalmazó hulladéklerakók nyílnak kormányzati és uniós pénzekből a környezetvédelmi főfelügyelőség tájékoztatása szerint. Azt, hogy pontosan mikor és mennyi, egyelőre nem tudták megmondani a környezetvédelmi tárcánál sem.

Emberre és a természetre is veszélyes

A korszerűtlen lerakókkal az volt a legnagyobb probléma, hogy az úgynevezett csurgalékvíz és depóniagáz erősen károsítja a felszín alatti vizeket és a levegőt, adott ki tájékoztatást az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. A csurgalékvíz összetétele gyakran rosszabb, mint a legszennyezettebb szennyvízé, ezért annak talajba és a talajvízbe jutása veszélyeztetheti az ivóvíz bázist. A felszabaduló depóniagáz hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ezek megfelelő kezelése az ország üvegházhatású gáz kibocsátásnak 20 százalékos csökkentését eredményezné, derül ki a közleményből.

Nem progresszív a magyar

Magyarországon évente 4,6-5 millió tonna kommunális hulladék keletkezik, ennek 75 százaléka végzi lerakókban, 10 százalék égetőben, és csak 12 százalékát hasznosítják újra. Komposztálással és szelektálással azonban több mint felével lehetne csökkenteni a lakossági hulladék mennyiségét, mondta el Perneczky László. Lapunk kérdésére, hogy ha a komposztálás és a szelektálás csökkentené az ártalmatlanításra szoruló települési szilárd hulladék mennyiségét, miért nem terjedt el ez a két gyakorlat, a szakértő több választ is adott.

Egyrészt a piacgazdaság alapvetően hibás fogyasztói mintázatot alakított ki az elmúlt 20-25 évben. Nem fogyasztunk és vásárolunk tudatosan, az olcsó bóvli és a márkás luxusfogyasztás szélsőségei között ingadozunk. A szokatlan és túlzott árubőség miatt nem mérlegeljük a legtöbb áru valós használati értékét, sem azt, hogy honnan jött – vagyis ki, hol, miből és hogyan termelte – sem azt, hogy merre tart, vagyis mi lesz a hulladékkal, fejtette ki Perneczky.

Nem gondolunk bele abba sem, hogy a hulladékért kétszer fizetünk, egyszer amikor megvesszük a terméket és másodszor, mikor kifizetjük a szemétdíjat. Megváltozott a hulladék összetétele is, mindent agyoncsomagolunk, miközben a szelektív gyűjtési rendszereket szinte a nulláról kellett újjáépíteni. Az energia és más közszolgáltatások árát nagyon jól ismerjük, a hulladék a nagy kivétel, főleg mivel arányaiban ez még alacsony díjtétel - egyelőre. A szorgos szemetesek pedig a szó szoros értelmében eltüntetik szem elől a hulladékokat, nem értezzük olyan problémának mint a hőséget vagy a forgalmi dugókat.