Kiírnák a magyar piacról a devizahitelt?

Nem sikerült tegnap megállapodásra jutniuk a bankok és a lízingcégek képviselőinek az MNB-vel folytatott megbeszélésen azon magatartási kódex részleteiről, amelyet a felelős hitelezés erősítése és a lakossági devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok mérséklése érdekében vállalnának.

Az MNB magára vállalta a kódex első változatának elkészítését, ám a tegnapi egyeztetésen kiderült: a pénzintézetek jelentős része szerint az előírások annyira csökkentenék a felvehető hitelösszeget, ami a lakossági hitelezés piacának azonnali befagyásához - és a devizahitelezés teljes leállásához - vezethet.

A legkomolyabb aggály azzal kapcsolatban fogalmazódott meg, hogy a jegybank szerint a lakossági ügyfélnek nyújtandó új hitelek kihelyezésekor a havi törlesztőrészlet mértéke - amelyben az ügyfél valamennyi már fennálló hiteltartozását is figyelembe kell venni - nem haladhatja meg az ügyfél igazolt havi nettó jövedelmének 30 százalékát forint- és 15 százalékát devizahitel esetén.

A bankok szerint a lakossági euróalapú hitelek esetében a forinthiteleknél szigorúbb feltételeket kell támasztani az árfolyamkockázat miatt, ám az MNB által javasolt szinteket túlzónak érzik. Javaslatuk szerint az adósságszolgálati maximum értékét a megkeresett jövedelem nagyságrendjéhez kötve, sávosan kellene megállapítani, hiszen havi 100 ezer forint és 500 ezer forintos keresetnél teljesen más az elkölthető jövedelem aránya.

Kevesebb ellenérzés kíséri azt a javaslatot, hogy a forintalapú jelzáloghiteleknél a hitelfedezethez viszonyított arány ne haladja meg a 70, devizahitelek esetén az 50 százalékot, ám a hitelfedezeti érték teljes fedezethez viszonyított aránya nem haladhatja meg a 70 százalékot. Az árfolyamkockázat figyelembevétele érdekében a lakossági euró-jelzáloghiteleknél a hitel nyújtásakor az utóbbi nem haladhatja meg az 50 százalékot.

Egyesek szerint az MNB által javasolt kódexszel szemben érdemesebb volna életben tartani a PSZÁF által tavaly év végén megalkotott és 2009 elején életbe lépett - azóta többször pontosított - úgynevezett SREP-ajánlást, amely a különösen kockázatos szerződésekre többlettőke-követelményt ír elő. A tegnapi ülés azzal ért véget, hogy a pénzintézetek jövő hét végére előállnak saját - egyeztetett - javaslataikkal.