További Magyar cikkek
A felvételi ponthatárok nyilvánosságra kerülése után néhány napon belül ismét teljes gőzzel beindul az albérlet-keresési szezon a hazai ingatlanpiacon. A válság azonban ezt a szektort is átrendezte: több lett a kiadó lakást kínáló tulajdonos, egyre inkább a minőséget keresik, az árakat pedig nemcsak a hazai, hanem a külföldi bérlők is lefelé szorítják. Vidéken már 30, Budapesten 50 ezer forint a kiadó lakások bérének alsó lélektani határa, a külföldi bérlőknél pedig 400 euró a minimumszint – áll a Duna House elemzésében.
Több a kiadandó ingatlan
Sok kiadó lakás esetén egyértelműen érezhető a bérleti díj csökkentése, az árak 5-15 százalékkal estek az elmúlt hónapokban, valamint a kevésbé piacképes lakásoknál enyhültek a bérbeadási feltételek, van aki a sikeres kiadás érdekében kevesebb kauciót kér, mások az ideális bérlővel szembeni igényeikben lettek némileg rugalmasabbak. Az igazán minőségi, városközponti ingatlanoknál azonban még mindig lehetséges tartani az árat, sőt, előfordul, hogy emelni is lehet – de ehhez gyakorlatilag hibátlan lakásra van szükség.
A hazai háztartásokat sújtó jövedelemcsökkenés miatt a több (vagy nagy) ingatlannal rendelkezők közül sokaknak jutott eszébe, hogy az eddig kvázi kihasználatlanul állt lakást kivigyék az albérleti piacra, ezzel is növelve a háztartás havi bevételét. Megfigyelhető olyan magatartás is, hogy az eladás előtt álló lakást a tényleges vevő megjelenéséig megpróbálják – akár csak néhány hónapra is – kiadni, ezzel is némi bevételt biztosítva a családi kasszának – jelzi Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője. Ritkán még, de előfordul az is, hogy a hitelre vett lakást adják ki, ezzel is mérsékelve az árfolyamon elszenvedett veszteségeket. Számos hirdetést lehet látni, melyek a válságra hivatkozva kínálnak relatív olcsónak nevezhető kiadó lakást.
Válogatnak a bérlők
A szélesebb kínálat lehetőséget biztosít a bérlőknek a válogatásra – egyértelműen a jó közlekedéssel rendelkező, központ közeli kiadó lakások a népszerűek, de a privát szférára való egyre fokozottabb igény miatt sokan keresik a csendes, zöld környezetben lévő lakásokat is – de ezek sem lehetnek nagyon a város szélén. Jóval hangsúlyosabban számítanak a döntésnél a járulékos kiadások: nagyon sok bérlő igen alaposan utánaérdeklődik a havi rezsiköltségnek (különös tekintettel a fűtésre és a közös költségre). Éppen emiatt egyes panellakások jelentős hátrányból indulnak, hiába kínálják őket egyébként alacsony bérleti díjért.
Ellentétben a korábbi évekkel, már a fővárosban is lehet akár 40 ezer forintért is kiadó lakást bérelni, ezek azonban jellemzően a város szélén helyezkednek el, és nem egy esetben kompromisszumok megkötésére késztetik a leendő bérlőket. A jellemző tényleges bérleti díj a fővárosban 55-80, míg vidéki nagyvárosokban 35-60 ezer forint között alakul – jellemzően az ilyen típusú lakásokat diákok, illetve egyedülállók, fiatal párok veszik ki. Kisebb településeken a 25 ezer forint körüli bérleti díj sem kizárt.
Más a helyzet a prémium színvonalú kiadó lakások körében, melyek elsődleges célcsoportjai az üzletemberek, multi cégek, külföldi diákok illetve vállalkozások: itt általában 120-160 ezer forint a jellemző kiadási ár. Mind a külföldi diákok, mind pedig a lakásirodába kényszerülő (vagy tudatosan azt választó) cégek elsősorban a pesti belvárost, és környékét keresik. A bérbeadók továbbra is hosszú távú ügyfeleket szeretnének, még mindig sokan ragaszkodnak a legalább egy éves kiadási időtartamhoz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
