Valér
2 °C
8 °C

Sötét felhők az amerikai jegybank felett

2009.08.10. 08:08
Az előttünk álló napokban garantáltan nem fogunk unatkozni, legalábbis ha a makrogazdasági híreken rajta tartjuk a szemünk. Kulcsfontosságú adatokból itthon és külföldön sem lesz hiány, ezen a héten friss inflációs és GDP statisztikák egyaránt érkeznek. A tengerentúli naptárból az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerda esti kamatdöntését érdemes kiemelni, mivel nem kizárt, hogy a jegybankárok újabb döntést hoznak a korábban bejelentett eszközvásárlási programmal kapcsolatban.

Hazai vonatkozásban a keddi és a csütörtöki nap ígérkezik különösen mozgalmasnak. Kedden a legfrissebb inflációs és államháztartási statisztikák látnak napvilágot. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi (júniusi) jelentése szerint 3,7 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon, ami kisebb pozitív meglepetést okozott, mivel a piac 4 százalék körüli értéket várt. Az infláció a tavaszi hónapokban kellemetlen meglepetésekkel szolgált, májusban - a gyenge forint és a szezonális élelmiszerek drágulása miatt - már 3,8 százalékos volt a drágulás éves üteme, pedig az ország mély recesszióban van. A júniusi adat arra utalt, hogy a sokkok hatása lecsengőben van. Júliustól azonban az áfa-emelés újabb ideiglenes sokkot adott.

A pénzügyi tárca szintén kedden tesz közzé (részletes) adatokat arról, hogy júliusban miként alakultak az államháztartási bevételek és kiadások. A Pénzügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint
az év hetedik hónapjában 1,2 milliárd forintos deficit keletkezett az államháztartásban. Mivel a második félévben havi gyakoriságú előrejelzésről negyedévesre tért át a tárca, nem lehetett összevetni a tényadatot a saját prognózisával. A csaknem egyensúlyban lévő júliusi büdzsételjesítmény kifejezetten gyengének mondható, ha a tavalyi és 2007-es adatokkal vetjük össze. Tavaly júliusban 140, 2007-ben 90 milliárd forintos többlet keletkezett a büdzsében.

Szerdán a monetáris tanács két héttel ezelőtti kamatmeghatározó ülésével kapcsolatban tudhatunk meg további részleteket. Két héttel ezelőtt 100 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatszintet a monetáris tanács. Január óta első ízben tudott lazítani a jegybank Európa legmagasabb alapkamatán. A kamatvágás mértéke meglepetés volt, az elemzők ugyanis szinte egységesen 50 bázispontos mérséklésre számítottak. A lazításra több okból is lehetősége volt a tanácsnak. A legfontosabb az utóbbi időben hangsúlyos pénzügy stabilitási szempont, amivel kapcsolatban több területen is javulás volt érzékelhető az elmúlt 1-2 hónapban. A nemzetközi környezet kedvezőbbre fordulásával a forint erősödő trendbe kezdett, az állampapírpiacra pedig lassan kezd visszatérni az élet. A forintkötvények iránt fokozatosan erősödik a kereslet, a hozamok jelentősen mérséklődtek, és jól sikerült az eurokötvény-kibocsátás is.

Csütörtökön újabb adatokat tesz közzé a KSH, a mezőgazdasági termelői árak júniusi, illetve a bruttó hazai termék második negyedéves alakulásáról. A január-márciusi időszakban negyedéves alapon 2,5 százalékos volt a visszaesés, a naptárhatással igazított éves index pedig az 1990-es évek eleje óta a legnagyobb, 6,1 százalékos zsugorodást jelzett. Idén az első negyedévben csaknem 10 százalékkal költött kevesebbet Magyarország, mint egy éve, a brutális gazdasági kiigazítást pedig a készletek komoly ütemű leépítésével reagálták le a vállalatok.

A tengerentúlról ezen a héten is szép számmal érkeznek majd a friss makrogazdasági adatok (csütörtökön a friss kiskereskedelmi és export-importár, pénteken pedig az ipari és a fogyasztóiár statisztikák látnak napvilágot), a külföldi makronaptárból a csütörtöki kiskereskedelmi és pénteki ipari termelés adatokat érdemes kiemelni. Bár ezek az adatok kétségtelenül nagyon fontosak, a befektetők valószínűleg sokkal nagyobb figyelmet fordítanak majd az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerda esti kamatdöntésére.

Az elemzők szerint a kétnapos találkozó egyik kulcskérdése az lesz, hogy a gazdaság jelenlegi helyzete/kilátásai indokolja-e a TALF (Term Asset-Backed-Securities Loan Facility) program meghosszabbítását. A (300 milliárd dolláros) program eredetileg szeptemberben jár le. (Múlt hét szerdáig összesen 237 milliárd dollár értékben vásárolt állampapírokat a Fed.) A program hatékonyságában nem mindenki biztos, sőt sokan azt is megkérdőjelezik, hogy szükség van-e a folytatásra - a magas költségek és a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt.

Számos elemző úgy véli, hogy annak ellenére, hogy a Fed igen sokat tett a problémák megoldása érdekében, nem biztos, hogy ez elég is volt, az előrejelzések szerint ugyanis a munkanélküliségi ráta egészen 2010-ig 8 százalék felett lesz.

Az eurozónából is több kulcsfontosságú adat érkezik, csütörtökön a második negyedéves GDP, pénteken pedig a felülvizsgált inflációs adatok látnak napvilágot. Az USA-hoz hasonlóan az eurozónában is lassult a zuhanás - vélik a Bloomberg által megkérdezett elemzők. Prognózisaikban -0.5 százalék körüli (negyedéves alapon mért) adatok szerepelnek.