Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Annak ellenére, hogy a kormány tavasszal, az adótörvények módosításakor az egyszerűsítés és ésszerűsítés irányába tett első lépéseket hirdette meg, sikerült néhány akna jellegű, elvi szinten érthető és logikus, gyakorlatilag azonban bizonytalanságot okozó elemet is belevinnie a jogszabályokba. Ezek egyike az, hogy jövőre nem a minimálbér alapján kell megállapítani az alkalmazottak és főállású vállalkozók bérezését, jövedelmét, hanem egy úgynevezett tevékenységre jellemző kereset szerint kell meghatározni a havi kifizetést.
Kiknek kerül sokba a változtatás?
A módosítás elsősorban azokat érinti hátrányosan - praktikusan azoknak kell sokkal több bér jellegű adót és járulékot fizetni jövőre -, akik szellemi foglalkozást űznek, ám eddig csak a minimálbér alapján fizettek munkabér jellegű terheket. Ebbe a körbe tartozik egy sor főállású evás vállalkozó, akik eddig a minimálbér mellett jövedelmük jelentős része után csak evát fizettek. A 42 ezer evás egyéni vállalkozó közül egyébként 18 ezer főállású van, kérdés, hány százalékuk fizet csak a minimálbér után járulékot. Valószínűleg az evás társaságok esetében is hasonló arányt képviselnek a főállású és a mellékesben vállalkozók, vagyis itt sem lesz általános a megugró bérteher.Arra azonban semmilyen támpontot nem nyújt a jogszabály, hogyan is kell megállapítani ezt a bizonyos tevékenységre jellemző keresetet. Az eredetileg benyújtott törvénytervezetben az állt, hogy az elvárható piaci értéken meghatározott jövedelmet az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által évente összeállított lista alapján kell megállapítani.
Ez a lista több korcsoportban tartalmazza a tevékenységi körök szerint jellemző béreket, vagyis a pályakezdők, a többéves tapasztalattal rendelkezők és a nyugdíj előtt állók jellemző béreit egyaránt. Tény azonban, hogy földrajzi differenciálást nem tartalmaz az ÁFSZ listája, holott nyilvánvalóan ugyanazt a munkát Budapesten nagyobb jövedelem mellett lehet végezni, mint például Kelet-Magyarországon.
Az adótörvények vitája során olyan módosító indítvány is érkezett a javaslathoz, amely tartalmazott utalást a földrajzi differenciálásra is. Ez elvileg megengedte volna azt is, hogy a listától lefelé is el lehessen térni - vagyis ahol valóban nem éri el a jövedelem akár a minimálbért, ott nem is kell azt megfizetni. Ebbe a kategóriába tartoznak például az idénymunkások vagy adott esetben a textilgyári bedolgozók.
Ehhez képest a megszavazott adótörvényekben egyáltalán nem szerepel semmilyen támpont, nemcsak a földrajzi különbségtételt vették ki a szövegből, hanem az utalást az ÁFSZ listájára is. Vagyis jövőre a minimálbéres jövedelemmegállapítás helyett a piaci viszonyokat kell alapul venni, ahhoz azonban semmilyen támpontot nem kapnak a munkáltatók, hogy ezt mi alapján tegyék.
A nyilvánvaló aránytalanságok persze kiszűrhetők, vagyis azt valószínűleg nem lehet majd hihetően megmagyarázni, hogy egy sikeres ügyvéd miért csak 71,5 ezer forint bér jellegű jövedelemhez jut havonta. Egy szolgáltató - legyen szó akár kerékpárjavításról, akár fodrászatról - azonban nem feltétlenül tudja egzakt módon meghatározni, milyen pozíciót tölt be a piacon.
Kérdés persze, mennyire lesz szőrszálhasogató az adóhatóság - ez legkorábban jövő februárban derülhet ki, amikor nyilvánosságra kerül az APEH 2010-es ellenőrzési irányelve. Az azonban egyáltalán nem megnyugtató, hogy akár komoly vita is kialakulhat a hatóság és az adózó között.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
