Az ÁSZ ellenőrzése tíz gyorsforgalmi útszakaszra terjedt ki: ez összesen 76,2 kilométer új aszfaltcsíkot jelent, amelynek része volt az M0 északi szektoránál megépült Duna-híd és az M7 autópályán épített Mura-híd. Az M0 északi szektornál megépült úgynevezett ferdekábeles Duna-híd különleges, hazánkban az eddigiek során nem alkalmazott megoldásokkal készült - szögezi le a jelentés. Az ellenőrzött autópálya szakaszok megépítésének költsége 270,9 milliárd forintot tett ki, amelyet közvetlen költségvetési juttatásból, állami kezességvállalás mellett felvett hitelből és európai uniós forrásból finanszíroztak.
Az ellenőrzött beruházásoknál - a 2006-ban és 2007-ben befejezett autópálya beruházásokhoz hasonlóan - a gazdaságossági szempontok nem kaptak prioritást - írja az ÁSZ. Az ellenőrzések során évről-évre, visszatérően hiányolják a számvevők, hogy az autópálya építések megkezdése előtt nincs olyan előzetes költségbecslés, árkalkuláció, amely részletes egységár elemzésen alapszik.
Az autópálya beruházásokat gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi mutatók alapján a NIF Zrt. nem értékelte, ilyen elvárást a gazdasági tárca sem írt elő.
Az ellenőrzés során meghatározott hatékonysági mutató - az átlagos napi forgalom és az 1 kilométerre jutó kivitelezési ráfordítás hányadosa - alapján az M0-s autópálya keleti szektor volt a leghatékonyabb fejlesztés. A legalacsonyabb hatékonyságú ugyanakkor az M0-s északi szektor a, vagyis a Megyeri híd, és a hozzá kapcsolódó néhány kilométernyi út. A mutató arra világít rá, hogy az északi Duna-híd hosszú távú hasznosulását a forgalmi kapcsolatának bővítése, azaz az M0-s körgyűrű teljes, budai hegyekben történú kiépülése biztosíthatja.
A jelentés megállapítja: a Budapest környéki szakaszoknál az önkormányzatok erőteljes zsarolási potenciállal bírtak. Például az M0 Észak, M0 Kelet és az M6-os fővárosi szakaszán az építési engedélyekhez való hozzájárulásuk kiadásánál több mint tízmilliárd forintos többletkiadásokat okozó fejlesztési igényeket támasztottak.