A csúcsjövedelmeket nem bántotta a válság

3,4 milliárd forintot keresett az a munkavállaló, aki a legnagyobb bérjövedelmet szerezte tavaly, derül ki az APEH-nek a tavalyi jövedelemadó-bevallásokat feldolgozó összesítéséből. Az illető magasan verte a bérjövedelem-piramis csúcsán 2007-ben álló személyt, utóbbi feleennyit keresett alkalmazottként. A tavalyi rekorder havi bruttója nagyjából 283 millió forint volt.

Ez a 3,4 milliárd forint bérjövedelem arra azért nem elég, hogy a magánszemélyek összes jövedelme alapján képzett listán is első legyen. Árfolyamnyereségből ugyanis valaki 5,7 milliárd forinttal gazdagította pénztárcáját, ezzel ő szerezte Magyarországon 2008-ban legálisan a legtöbb pénzt (2007-ben a listavezető ennek alig valamivel több mint felét, 2,7 milliárd forintot rakhatott zsebre ugyancsak árfolyamnyereségből.) Az előbb említett, 3,4 milliárd forint bér tulajdosa az összesített toplista negyedik helyét tudta csak megkaparintani, vagyis még két adózó volt, aki az árfolyamnyereségből ennél többet kaszált.

Igenis hatott a válság

Ezekből a számokból úgy tűnhet, a válság még nem érződött a személyes jövedelmeken. Ugyanerre a következtetésre juthatunk, ha a bérből és fizetésből élőket vesszük szemügyre közelebbről. A bérjövedelem hétezer milliárd fölé kúszott, ez 6,4 százalékkal – kicsivel többel, mint az infláció – meghaladja az egy évvel korábbit. Ne feledjük: a 6,4 százalékos bértömegnövekmény az egyes emberek béremelésének és a létszámváltozásnak az eredője, innen nézve az egész éves dinamikában még nem nagyon hagyott nyomot a válság.

Máshonnan nézve azonban találunk jeleket arra, hogy a gazdasági krízis bizony mégis érződött a jövedelmekben. Tőzsdézésből 2007-ben 26,5 milliárd forintra tettek szert emberek, tavaly már csak tízmilliárd forint nyereséget tudtak produkálni, vagyis a tőzsdei ügyletekből származó jövedelem a harmadára zuhant.

Az osztalékjövedelmeknél kis híján nyolcvanmilliárdos volt a csökkenés, ez huszonöt százalékos esés. A cégek teljesítményén is elsősorban a pénzügy területen elszenvedett vaskos veszteségek rontottak sokat. Az üzemi eredményük ezermilliárd forinttal, negyven százalékkal javult az egy évvel korábbihoz képest, azonban az ősszel beütött gazdasági válság miatt megemelkedett kamatteher, a részvényeken, üzletrészeken, követeléseken elszenvedett veszteségek ezt jóval túllépték, az egy évvel korábbihoz képest háromezerháromszázmilliárd forinttal romlott a cégek helyzete a pénzügyi és rendkívüli eredmény soron.

Sok adózó, kevés adó

A bérből és fizetésből élők között változatlanul jellemző a feltűnő aránytalanság. Ha az összevont jövedelmeket nézzük (és itt a legnagyobb arányt a munkaviszonyból származó jövedelem teszi ki), azt látjuk, hogy éves minimálbért vagy az alatti jövedelmet 1,1 millióan vallottak be, vagyis minden negyedik, gyakorlatilag alkalmazottként pénzt szerző személy tartozott ide.

Ők a teljes személyijövedelemadó-bevétel mindössze másfél százalékát fizették be. Nem lehet azonban kijelenteni, hogy ennek az 1,1 milliónyi körnek az egésze a minimálbér vagy az alatt keresett, hívta fel a figyelmet Szikora János APEH-elnök. Az évi legfeljebb 828 ezer forintos összevont jövedelemmel rendelkezők közé kerültek azok is, akik csak pár hónapot dolgoztak, és ezalatt az idő alatt 828 ezer forintnál bruttó bért kerestek. De a vállalkozói kivét, a nyugdíj vagy a gyes is torzítja a képet.

A minimálbér és az évi másfél millió forint közöttiek is népes csoportot alkotnak, 1,4 millióan voltak, az adózók harminc százaléka tartozik tehát ide. Ők az összes szja hat százalékát fizették be.

Százhatvanezren fizették az szja egyharmadát

A legjobban keresők részarányukhoz képest igencsak jól tejelnek az államkasszába. A hatmillió forint feletti éves jövedelemmel (tehát például havi bruttó félmillió forintnál többel) rendelkezők 162 ezren voltak, ők az összevont jövedelmet bevallók 3,6 százalékát teszik ki, de ők fizették az összes szja egyharmadát.

Az adóterhet enyhítő eszközt, az adójóváírást többen vették igénybe. Már a 3,1 milliót is meghaladta számuk, egy év alatt 363 ezerrel lettek többen azok, akik bérből élnek, és személyi jövedelemadójukat ezzel csökkentették.

Összességében a jövedelemtömeg növekedési ütemével lépést tartottak az adókedvezmények és -könnyítések, ami azt eredményezte, hogy az átlagos adóterhelés lényegében nem változott, 18,7 százalékos volt tavaly. De a szórás nagy: a minimálbér alattiak terhelése háromszázalékos, a havi félmilliónál nagyobb bruttó bérűeké viszont harmincegy-harminchárom százalékos.

Az szja felét a fővárosban és Pest megyében fizetik

Az egyenlőtlenség földrajzi értelemben is jellemző. Egy átlagos budapesti lakos havonta kétszázhúszezer forint összevont jövedelmet szerzett, ami kimagasló, Pest megyében az átlagos érték százhetvenezer forintnál valamivel több, az észak-alföldi régióban azonban csak százharmincezer forint körül mozog. Ezek alapján nem meglepő, hogy az összes szja-tömeg nagy hányadát, negyvenkét százalékát a fővárosban és Pest megyében élők fizették be.

A külön adózó jövedelmek közül két tétel érdemel említést. Amíg 2007-ben ingatlaneladásból 261 milliárd forintot szereztek a magánszemélyek, addig tavaly csak 64 milliárdot. Ezt azonban nem az ingatlanértékesítések visszaesése magyarázza, hanem egy törvényi változás: 2008 elején lépett hatályba az a passzus, amely kimondta, hogy az addigi tizenöt helyett elég öt évig megtartani egy lakóingatlant az adómentességhez.

2006 végén a parlament egy egyszeri adóamnesztiát fogadott el, az addig csak papíron a vállalkozásban levő pénzeket a tulajdonosok egy kedvezményes adó megfizetésével tisztára moshatták. Ezzel igen sokan éltek, 2007-ben százötmilliárd forintot vallottak így be, de tavaly már csak 0,6 milliárd forintot tüntettek fel így.