A válság is betett a gazdaság fehérítésének

2009.09.17. 15:12 Módosítva: 2009.09.17. 15:49
A 2006-ban elindult gazdasági fehéredési folyamat leállt, sőt valószínűsíthető, hogy a folyamat egyes területeken már a visszájára fordult, áll a feketegazdaságot és a gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság, legfrissebb, negyedik jelentésében. A bizottság javaslatai szerint mielőbb be kell indítani azokat a közép- és hosszú távú intézkedéseket, melyek nem csak a tüneti kezelésre, hanem az okok visszaszorítására koncentrál. A fekete gazdaság visszaszorításához azonban a tudati tényezőkön is változtatni kell.

2006. év kezdetétől az elmúlt év végéig a gazdaság fehéredése következtében évenként egymásra rakódó többletbevétel összesen mintegy 200-250 milliárd forint volt, vagyis e nélkül a 2008. évi költségvetési bevétel legalább 200 milliárd forinttal kevesebb lett volna. Ugyanakkor megállapítható, hogy ez a fehéredési folyamat lényegében lezárult, további fehéredés csak további új intézkedések esetén várható.

Úgy tűnik, hogy az eddig hozott intézkedésekkel a feketegazdaság szereplői „megtanultak” együtt élni, ezért ezeknek az intézkedéseknek további hozadéka fokozatosan lecsökkent. A változatlan intenzitású, vagy esetenként akár a fokozott szigorúságú ellenőrzések is csak a szinten tartást eredményezik.

A gazdaság fehéredési folyamatának köszönhetően a költségvetéshez befolyt többletbevétel meghatározását, akár csak a közelítő becsléssel történő számítását már 2008-ban is a szokásosnál több bizonytalan tényező nehezítette. Ez részben azért van, mert a látványosabb és legjobban mérhető fehérítési folyamatok (mint például a jövedéki termékek dömpingszerű illegális importjának megfékezése) lényegében lezárultak. Másrészt a 2008 őszén kibontakozó pénzügyi és gazdasági válság a legfontosabb gazdasági mutatók trendjét megtörte, így az összes többi tényező hatásának mérése sokkal bizonytalanabbá vált.

Nyilvánvalónak látszik, és a legtöbb szakértő is egyetért abban, hogy a pénzügyi és gazdasági válság a gazdaság fehéredésével szembeni folyamatokat is elindított. Valószínűsíthető, hogy az ellenőrzési rendszerek további erősítése ellenére a mérleg akár negatívra is fordulhatott. Pontosabb számszerű becslésre, akár annak előjelének meghatározására – a jelentős bizonytalanság miatt –ilyen rövidtávon nincs lehetőség.

Az MNB kutatóinak becslése szerint a feketegazdaság miatti adókiesés GDP-arányos mértéke 2005-ig növekedett, majd az azt követő két évben jelentősen csökkent, 2008-ban viszont már lényegében az előző év szintjén maradt, illetve kissé emelkedett is. Ez is megerősíti azt, amit a bizottság 2009. februári jelentésében írt, miszerint a 2006-2007-es jelentős fehéredés 2008-ban lecsengett, vagyis a feketegazdaság visszaszorítására újabb intézkedések válnak szükségessé.

Az Ecostat Gazdaságmodellező Műhelyének számításai szerint a három legfontosabb vizsgált tétel – a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulékbevétel és az általános forgalmi adó – esetén nagyobb volt a bevételek elmaradása annál a mértéknél, amit a makrogazdasági pálya módosulása indokolna. Ez azt jelenti, hogy 2009 első félévében megállt a gazdaság fehéredése, sőt valamelyest növekedhetett a rejtett gazdaság részaránya. Becslésük szerint a megváltozott makrogazdasági pályával nem magyarázható államháztartási bevételkiesés mind a személyi jövedelemadó- és járulékbevételek, mind az áfa esetében 50-50 milliárd forint körül alakulhatott, vagyis a „fehéredésre” mínusz százmilliárd adódott.

A modellszámítások eredményét kellő óvatossággal szabad értékelni, mivel az évközi becsült adatok megbízhatósága erősen vitatható. Ugyanakkor ez a modellszámítás is megerősítette azt, amit a bizottság 2009. februári jelentésében megállapított, és amit az MNB kutatói is kimutattak: A 2006-ban elindult fehéredési folyamat leállt, sőt valószínűsíthető, hogy a folyamat egyes területeken már a visszájára fordult.

A bizottság javaslatai szerint mielőbb be kell indítani azokat a közép- és hosszú tävú intézkedéseket, melyek nem csak a tüneti kezelésre,hanem az okok visszaszorítására koncentrál. Mindenekelőtt a feketegazdaságot éltető jelenségek ellen kell következetesen és hatékonyabban fellépni. A bizottság szerint a legfontosabb teendők a következő területeken vannak: szemléletváltás előmozdítása, elsősorban az adótudatosságot lenne jó előmozdítani; erőteljes fellépés a korrupció ellen; a közbeszerzési rendszer felülvizsgálata, a készpénz használatának korlátozása, a pénzforgalom ellenőrizhetőségének javítása; az adórendszer javítása (a közteherviselés szélesítése az igazságosság és a versenyképesség figyelembevételével); az ellenőrzések hatékonyságának javítása – mind az adófizetés, mind a közpénz felhasználása területén; a közpénzek felhasználásának ellenőrzése; a gazdasági ügyekben az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítása.

A feketegazdaság éltetésében a tudati tényezők is legalább olyan jelentősek, mint a pénzforgalom ellenőrizhetősége. Ebbe beletartozik a jogkövető magatartás jelentőségének és általános etikai követelményének elfogadásán túl annak felismerése, hogy a közteherviselés igazságos megosztása mindannyiunk közös és egyben egyéni érdeke is.