Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Nincs komoly inflációs kockázat, a forint stabil, az állampapírpiac normalizálódott, a külső környezet nem romlott és mindemellett a reálgazdaság még mindig gyengén teljesít - sorolta fel a kamatvágás mellett szóló érveket Nyeste Orsolya, az Erste makroelemzője.
Változó, hogy ki melyik érvet helyezi a középpontba, de a tízfős Napi-konszenzusban mindenki egyetért abban, hogy újabb 50 bázisponttal, 7,5 százalékra csökkentheti a monetáris tanács hétfőn az irányadó rátát. Általában idénre még további egy vagy két 50-es vágást várnak az elemzők, jövőre pedig elérhetővé válhat a 6 százalékos jegybanki alapkamat.
Az elmúlt hónapok gyakran két számjegyű rátáival összevetve ugyan ez meglehetősen alacsonynak számít, ráadásul a rendszerváltás óta ez alá még sohasem ment a kamatpálya, azonban mind a hazai fundamentumok (alacsony infláció és növekedési ütem), mind a jelenlegi várakozások szerint fokozatosan stabilizálódó külső piac is teret engedne még egy ennél is alacsonyabb kamatszintnek.
Az államháztartási hiány jövő évi alakulása azonban elég bizonytalan ahhoz, hogy ne lehessen most ennél nagyobb mértékű monetáris lazításra számítani - véli Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Az egyik oldalról jelentős a bizonytalanság a választásokat követő új kormány gazdaságpolitikáját illetően.
A beindult piaci finanszírozás lehetővé teszi, hogy kilépjen Magyarország az IMF-program kereteiből és ne teljesítse a jövőre vállalt 3,8 százalékos GDP-arányos áht-hiányt. Ez azonban egy olyan üzenetet jelent a piac számára, hogy a mostani megszorítások csak átmenetiek voltak és ismét egy felpuhult fiskális politika követheti a válság által kikényszerített restrikciókat.
Másrészt jelentős kockázata van annak is, hogy az önkormányzatok és más állami intézmények a választásokig elköltik a bevételeik akár 80 százalékát, abban bízva, hogy az új kormány ezt majd kiegészíti. Ez a deficit további növekedésével járna együtt és így az áht-hiány növekedésén keresztül az országkockázat is emelkedne, ami a kamatokban is lecsapódna majd.
A 6 százalék ráadásul már egy olyan érték, amely mellett a forinthitel versenyképessé válik a devizahitellel szemben - tette hozzá Barta György, a CIB szakértője. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a feltételezett eurózóna-csatlakozáshoz a kamatpályának is konvergálnia kell egy 4 százalék körüli szinthez. Ilyen alacsony rátát azonban csak fokozatosan lehet elérni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
