Kétmilliárdos bírság a bankkártyás kartellért

A magyar bankok a Visa és a Mastercard kártyákra egyaránt érvényes, mindkét társaság esetében azonos mértékű bankközi jutalékot állapítottak meg, ami alkalmas a piaci verseny korlátozására – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal. A GVH a kártyatársaságok magatartását is jogsértőnek minősítette, mondván: az tette lehetővé, hogy a bankok versenykorlátozó megállapodást kössenek, ugyanis a két kártyatársaság biztosította a keretet a magyar bankok versenykorlátozó magatartásának.

Jogsértés, bírság

A versenykorlátozó megállapodást megkötő bankok és a két kártyatársaság bírságot kapott. A megállapodáshoz utólag csatlakozó pénzintézetek esetében csak jogsértést állapított meg a GVH.

A GVH a hét bankra összesen 968 millió forint (Budapest Bank Zrt-re 188 millió, OTP Bank 281 millió, MKB 84 millió, CIB 91 millió, Erste 107 millió, K&H 127 millió, ING 90 millió), a két kártyatársaságra 477-477 millió forint bírságot szabott ki. A bírság alapjául a 2004-2007 években országosan kifizetett bankközi jutalék jogcímen az összes kibocsátó banknál befolyt teljes összeget vette a versenyhatóság. A bírságösszegek megállapításánál a GVH figyelembe vette az érintett bankok 1996-os és mai piaci súlyát egyaránt.

Nem volt esély a versenyre

A vizsgálat alapján a GVH megállapította, hogy az érintett bankok és a kártyatársaságok 1996-ban egységesen állapították meg a bankközi jutalék mértékét. Ezáltal nem volt esély arra, hogy a Visa és a MasterCard közötti verseny éreztesse hatását és korlátozták az elfogadó bankok közötti versenyt is. A megállapodással ugyanis közvetlenül befolyásolták a kereskedelmi díj, vagyis a kereskedő által a kártyás fizetést elfogadó banknak fizetett díj szintjét. Ez pedig a legfontosabb tényezője lenne a bankok közötti versenynek.

A GVH a határozatában számos enyhítő körülményt vett figyelembe, egyebek kozött azt, hogy a bankok az eljárás megindítása után csökkentették a díjaikat, együttműködő magatartást tanúsítottak, így például a jogsértés feltárását, a történeti eseményeket pontosabban megvilágító, saját versenyjogi felelősségük megállapításához szükséges iratokat maguk szolgáltatták.

A bankok megállapodása ugyanis közvetetten befolyásolta (egységesítette) a bankkártyával való fizetés lehetőségét biztosító kereskedők által fizetendő díj mértékét. Pedig ez a díj a bankkártyaolvasó terminálokat biztosító bankok közötti versengés egyik legfontosabb tényezője. Ez azt jelenti, hogy a kereskedők által fizetett jutalékok összegét lényegében egységesen állapították meg a bankok.

A bizonyíték

A GVH azért látta bizonyítottnak a jogsértést, mert részben más bankok voltak a tagjai egyik, illetve másik kártyatársaság rendszerének, ez pedig eltérő bankközi jutalékot feltételezne. A nemzetközi díjakat is figyelembe vették, ezek is eltérő szintűek és struktúrájúak voltak. A megállapodás előtt, vagyis 1996 augusztusa előtt társaságonként eltérő bankközi jutalék volt érvényben. A megállapodás 2008. július 30-ai felmondása után is eltérőek lettek a díjak. A GVH ez utóbbi miatt nem tartja valószínűnek, hogy emiatt emelkednének a kártyadíjak a jövőben, hiszen az egy évvel ezelőtti felmondás után élénkült a verseny a piacon.

A GVH szerint a megállapodáshoz utólag több másik bank is csatlakozott, de rájuk bírságot nem szabtak ki, csak a jogsértést állapították meg.

A reakciók

A Mastercard fellebbez a döntés ellen, hiszen a cég álláspontja szerint sem a bankok, sem a MasterCard nem követett el jogsértést. A cég azt közölte: "a döntés a magyarországi bankok közös egyeztetés során kialakított, 1997 és 2008 júliusa között érvényben volt belföldi bankközi jutalékaival kapcsolatban született, és nem érinti a jelenleg érvényben levő bankközi jutalékokat, melynek összegét a MasterCard állapította meg".

Az eljárás alá vont bankok közül hat közleményben reagált a döntésre. A Budapest Bank, Erste Bank, ING Bank, MKB Bank, K&H Bank és OTP Bank tudomásul veszi a Gazdasági Versenyhivatalnak a bankkártyás fizetéseknél alkalmazott belföldi bankközi jutalékrendszerrel kapcsolatos határozatát. Ugyanakkor az aláíró bankok az írásos határozat kézhezvétele után egyénileg mérlegelik, hogy bírósághoz fordulnak-e jogorvoslatért.

A bankok fontosnak tartják leszögezni, hogy a vásárlás során a kártyahasználat a fogyasztó számára ingyenes. Ezzel szemben, bár a fogyasztó számára elsőre nem nyilvánvaló, de a készpénzhasználat – a készpénz fizikai előállításának, szállításának, őrzésének, kezelésének költségei révén – mind a nemzetgazdaság, mind a kereskedők, mind a vásárlók számára végeredményben magasabb költségekkel és nagyobb kockázattal jár, mint a bankkártyával történő fizetés. Ennek is köszönhető ez utóbbi – nemzetközi viszonylatban is – nagy népszerűsége.

A bankközi jutalék a bankkártyát kibocsátó, illetve az azt elfogadó bankoknak, valamint a kártyatársaságoknak a bankkártyás fizetéseknél felmerülő költségeit fedezi, és egyidejűleg biztosítja, hogy a vásárlás során a kártyahasználat a fogyasztó számára ingyenes legyen – szögezték le a bankok állásfoglalásukban. Ennek a jutaléknak az alkalmazása nemcsak Magyarországra jellemző, hanem a legtöbb európai országra, továbbá a világ számtalan országára egyaránt.

A bankok jóhiszeműen jártak el, együttműködésük mindvégig nyilvános volt, azt a Magyar Nemzeti Bank tudtával és közreműködésével végezték.

Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese egy sajtótájékoztatón azt mondta, a bank nem ért egyet a döntéssel, de a bírságot befizeti. Szerintük a versenyhivatal indokai nem állják meg a helyüket, ezért megteszik a szükséges jogi lépéseket.