Újra fél százalékkal kisebb lett a kamat

Nem húzott meglepőt a jegybank, ahogyan azt a piac és elemzők várták, az MNB fél százalékponttal lejjebb vitte az alapkamatot. Így a ráta holnaptól 7,5 százalék.

A monetáris tanács ezzel folytatta a júliusban újraindított kamatvágási sorozatát. Júliusban egy teljes százalékpontot csíptek le az irányadó rátából, augusztusban fél százalékpontos enyhítésről döntöttek, ezt követte a mai újabb fél százalékpontos vágás.

A Reuters minapi felmérésében részt vevők mindegyike enyhítésre számított, csak a kamatvágás mértékében volt véleményeltérés a közgazdászok között. A nagy többség telibe trafálta a jegybanki döntést, de voltak, akik 0,75, illetve 1 százalékpontos kamatcsökkentést tippeltek.

A kamatvágást több tényező tehette lehetővé, igaz, hogy pontosan milyen tényezők játszottak szerepet, a 3 órakor közzéteendő jegybanki közleményből és az azzal egyidőben kezdődő sajtótájékoztatón derül ki. Vélhetően a forint szűk sávban való mozgása, a továbbra is kedvező nemzetközi hangulat, és az érdemi inflációs nyomás hiánya nyitott teret a monetáris tanács tagjainak a monetáris feltételek enyhítéséhez, de a mély gazdasági recesszió is indokot szolgáltathatott a könnyítéshez.

A piac szerint nincs vége egyébként a kamatvágási sorozatnak. Az elmúlt napok állampapír-aukcióin tapasztalható számottevő vételi érdeklődés és a folyatamatosan lejjebb szoruló hozamok azt mutatják, hogy a piac november végére 7 százalékos rátát áraz.

A mértékletes bérajánlás szolgálná az ország érdekét

A tanács "túlnyomó többsége" az 50 bázispontos csökkentést támogatta – mondta el Simor András jegybankelnök a mai kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón a Portfolio.hu tudósítása szerint.

A külső egyensúly a vártnál kedvezőbb alakulásának egyik oka a fegyelmezett költségvetés, ám a kiigazítás tartalmaz több nem strukturális elemet is. Simor elmondta, hogy már ez is jelentős előrelépés a korábbiakhoz képest, ám ettől függetlenül igaz: a folyamat egy része nem feltétlenül tartós. A jegybankelnök kiemelte, mindezek ellenére hosszú évek után ez lesz az első olyan alkalom, amikor a választási költségvetés fegyelmezett lehet. (A hétvégi közgazdász vándorgyűlésen a jegybanki szakértő részéről elhangzott: a kiigazítás 2/3-a volt szerkezeti jellegű.) Simor szerint jövőre a költségvetési hiány a GDP 4 százaléka alatt maradhat. Emlékeztetőül: a deficitcél 3,8 százalék.

Simor elmondta, hogy a mély recesszióhoz képest a bérindex magas, ami a vállalati profitabilitás csökkenéséhez vezet. Ez a jövőben erőteljes áremelési szándékokhoz is vezethet, így fontos leszögezni: a nagyon mértékletes és fegyelmezett bérajánlás szolgálná az ország érdekeit – mondta a jegybankelnök.

A tanács lát lehetőséget további kamatcsökkentésekre, mindaddig, amíg az inflációs kilátások és a kockázati megítélésünk lehetővé teszi. Utóbbi még mindig meglehetősen törékeny, így hosszú távú kamatelőrejelzésre továbbra sem vállalkozunk – mondta Simor.

A monetáris tanács indoklása

A monetáris tanács értékelése szerint a hazai gazdaság 2010 közepén állhat ismét növekedési pályára. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól. A nemzetközi pénzügyi piaci környezet az elmúlt hónap során tovább stabilizálódott, bár az újabb megrázkódtatások kockázata nem hanyagolható el.

A középtávú inflációs kilátások a monetáris tanács megítélése szerint kedvezőek . Ennek fő tényezője a kereslet visszaesése, ami korlátozza a vállalati áremelési törekvéseket. A júliusi és augusztusi inflációs adatok is arra utalnak, hogy a gyenge kereslet következtében a vállalkozások csak részben tudták érvényesíteni az áfaemelést az áraikban.Továbbra is kockázatot jelent azonban az, hogy a sorozatos inflációs sokkok a gazdasági szereplők inflációs várakozásait tartósan megemelhetik.

A válság következményeihez való reálgazdasági alkalmazkodás a külső egyensúly látványos javulásában is tükröződik. A külső egyensúly javulásában a fegyelmezett fiskális politika is jelentős szerepet játszott. A tartósan kívánatos egyensúlyi állapot szempontjából ugyanakkorkockázatot jelent, hogy a költségvetési kiigazítások olyan nem strukturális elemeket is tartalmaztak, amelyek fenntarthatósága hosszabb távon kétséges.

A munkaerőpiaci alkalmazkodás némileg elmarad a várttól. Az elmúlt hónapokbana gazdaság teljesítményéhez képest magas bérindex volt tapasztalható. Hosszú távú árstabilitás nem alakulhat ki a termelékenységnövekedést tartósan meghaladó reálbéremelkedések mellett. A jövő évi adócsökkentés lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállalók és munkaadók a termelékenységnövekedésnek és az inflációs kilátásoknak megfelelő bérekben állapodjanak meg. A visszafogott bérezés javíthatja a vállalati szektor profitabilitását, így hozzájárulhat a munkahelyek megőrzéséhez és a gazdaság gyorsabb kilábalásához.

A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapokban tovább erősödött, ami Magyarországon elsősorban az állampapírpiaci és bankközi hozamok esésében nyilvánult meg. A forint árfolyamának volatilitása az elmúlt hónapokhoz képest alacsony szinten stabilizálódott, a magyar állam kockázati felára pedig a Lehman-csőd előtti szintek közelébe süllyedt. Óvatosságra ad okot azonban, hogy a nemzetközi befektetői környezet továbbra is törékeny.

A reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a kedvező kockázati megítélést mérlegelve a monetáris tanács az alapkamat csökkentése mellett döntött. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha ezt az inflációs kilátások és a kockázati megítélés is lehetővé teszi.