Idén biztos nem lesz hitelkorlátozás

Oszkó Péter szerint nem szabad olyan szabályozást elfogadni, amely teljesen megöli a lakossági hitelezést, de az sem folytatható, amit az ország az elmúlt években csinált, a devizahitelezés újraszabályozása a jövő évnél korábban semmiképpen sem képzelhető el.

A pénzügyminiszter vasárnap este az m1 "A szólás szabadsága" című műsorában a Magyar Nemzeti Bank devizahitelezést korlátozó javaslatáról úgy vélekedett: a felvetés jogos, még ha az időzítés nem a legideálisabb is. "Olyan, mintha egy betegség utolsó fázisában beszélnénk egy olyan gyógyszerről, amely a betegség megelőzésére jó" - fogalmazott.

A miniszter elmondta: azt kellene elkerülni, hogy ne kapjon még egyszer ilyen súlyos pénzügyi fertőzést az ország. A javaslatcsomagnak van olyan része, ami logikus, akár időszerű is lehet, és annak jövőbeni garanciáját biztosítja, hogy ne legyen túlzott az eladósodás - mondta.

A hitelfedezeti arány kevéssé vita tárgya, mert a javasolt arányt jelenleg is teljesítik - különösen a forinthitelek esetében - a bankok és a lakossági hitelfelvevők, és valószínűleg a jövőben is teljesíteni fogják. A jövedelemarányos törlesztési korlátot vitatják, a jegybank ugyanis igen szigorú hiteltörlesztési korlátra tett javaslatot, ami sok feszültséget okozhat.

A miniszter úgy vélekedett: lehet, hogy ezeket a korlátokat most teljesíti a piac, de nem tudni, hogy két-három év múlva milyen logikus hiteltörlesztési korlát képzelhető el. Akkorra kell ugyanis kialakítani a szabályozást, amikor már lesz miből tartalékolnia a lakosságnak, és azt szeretnénk elérni, hogy tartalékoljon is - mutatott rá.

Még tárgyalni kell

A javaslatról az egyeztetés most folyik, s a kormány dolga, hogy megalkossa a szabályozást, amit ő maga javasol is - mondta Oszkó Péter. Ám kérdés, hogy ez milyen időzítéssel, milyen hatályba lépéssel történjen, és a javaslatcsomag egyes elemeit milyen szigorral vegyék át, mely elemeit tegyék hangsúlyossá.

A hatályba lépés a jövő évnél korábban semmiképpen nem elképzelhető - hangsúlyozta a pénzügyminiszter -, mert most nincs olyan mértékű hitelezés, ami kockázatokat okozna. Úgy vélekedett, a hitelfedezeti korlátot, ami logikusnak tűnik, akár azonnal hatályba léptethetnék.

Nagyot kiáltott a jegybank

A miniszteri interjút megelőzően Király Júlia, az MNB alelnöke elmondta: a jegybank 2003 óta, amióta teret nyert a devizahitelezés, folyamatosan jelezte annak kockázatait, a szabályozóknak módosításokat "sugalltak", és számtalanszor üzenték a bankoknak, hogy "nem jó 200-as sebességgel rohanni a betonfalba". Halkak voltunk, most egy jó nagyot kiáltottunk - tette hozzá. Az alelnök ismertette: azért most akarják megfogni a lakossági hitelezést, mert anticiklikusan szeretnének szabályozni, hogy "amikor a hitelmámor elfog bennünket, legyen egy sapka".

A fedezeti érték korlátozásával nincs gond

A bankok egyetértenek a saját erő, az ingatlanérték/hitel arány egyfajta limitálásával - ismertette a Magyar Bankszövetség véleményét Gyuris Dániel elnökségi tag, az FHB Jelzálogbank vezérigazgatója, aki emlékeztetett arra: egy tárgyalássorozat közepén tette meg bejelentését a jegybank.

A jövedelemarányú korlátozással azonban nem értenek egyet - tolmácsolta. Gyuris szerint arra is gondolni kell, hogy a lakossági hitelállomány 62 százaléka jelenleg devizában áll fenn, aminek egy részét újra kell pozícionálni, mert az ügyfelek egy része csapdahelyzetben van.

Az elnökségi tag hangsúlyozta: a magyar bankok felelősen hiteleztek, nem alakult ki ingatlanbuborék Magyarországon, az átlagos hitel/forgalmi érték arány 65 százalék. Az ingatlan-, különösen a jelzáloghitelezés a helyén volt, állta a sarat a legnehezebb időszakban is.

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke hangsúlyozta: baj van az időzítéssel, mert nincs hitelmámor. Gyurishoz hasonlóan úgy vélekedett, hogy a törlesztési korlátot nem szabadna bevezetni.

A reálgazdaság mélyponton van - mondta az MGYOSZ elnöke -, az új lakások értékesítése az egy évvel ezelőtti negyedére esett vissza, ami azt jelenti, hogy visszaesett az építő- és építőanyagipar is, aminek következtében a munkanélküliség is növekedett. Amikor a javaslatot bejelentették, már látszott egy kis fény az alagút végén, a bizalom visszatért, az építőipar megmozdult, a tervezet elfogadása azonban újabb visszaesést hozna - vélekedett.

Király Júlia egyetértett azzal, hogy fenntartható stabil növekedésre van szükség. A szabályozás a túlfogyasztást szeretné visszafogni, aminek motorja a devizahitelezés volt. Az építőiparnak lesz piaca, a bérlakáspiac most fog kiépülni - mondta.